„Termokémia” változatai közötti eltérés

a
(http://www.chem1.com/webtext/energetics/CE-4.html)
 
== Termokémiai összefüggések ==
Ahhoz, hogy egy folyamat termokémiai tulajdonságait leírjuk, szükséges először is hogy az adott kémiai reakcióban résztvevő komponensek[[Komponens hőtani(kémia)|komponens]]<nowiki/>ek [[Termodinamika|hőtan]]<nowiki/>i változásait egy erre alkalmas hőtani egyenlet alapján számba vegyük (pl.: hőmérséklet, nyomásviszonyok alakulása, halmazállapot-átalakulások). Vegyük példaként az egyik legegyszerűbb hőtani reakciót, a víz forrását, amelynek ilyen módon a reakcióegyenlete[[reakcióegyenlet]]<nowiki/>e:
 
<math display="block">H_2O (l, 373 K, 1 atm) \longrightarrow H_2O (g, 373 K, 1 atm) \Delta H = 40,7 kJ/mol </math>
 
A képletben szereplő <math>\Delta H</math> a víz standard párolgási entalpiája[[Entalpia|entalpiá]]<nowiki/>ja (vagy ''párolgáshő''), amely a reakcióban szereplő komponensek móljainak számához viszonyított. Így például a víz keletkezése hidrogénből és oxigénből a következők szerint alakul:
 
<math display="block">2 H_2 (g) + O_2 (g) \longrightarrow 2 H_2O (l) \Delta H = - 572 kJ</math>
<math display="block">H^+ (aq, 1M, 298 K, 1 atm) + OH^- (aq, 1M, 298 K, 1 atm) \longrightarrow H_2O (l, 373 K, 1 atm)</math>
 
melynél a zárójelben szereplő ''aq'' tag arra utal, hogy a reakció kiinduló szereplői [[Hidratáció|hidratált]], ún. vizes oldatban vannak. Rendszerint nem szokás részletesen feltüntetni minden esetben a zárójelben lévő mennyiségeket, mivel minden reakciót általában ún. ''standard'' állapotra vonatkozóan adnak meg.
 
{{csonk-dátum|csonk-kémia|2011 áprilisából}}
266

szerkesztés