„Allotrópia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
kék |
||
4. sor:
Egy [[kémiai elem]]nek azonos halmazállapotú, de többféle molekulaszerkezetű vagy különböző kristályszerkezetű változatban való előfordulását '''allotrópiának''' nevezzük. Az allotrop módosulatokban az atomok elrendeződése eltérő.<ref>http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=0C56772F-60BB-4E0F-977A-0D8D0139F86F&v=1&b=3&cid=68242661-cf36-4372-b235-d4c3adf76a5d</ref><ref>http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=77fba636-529c-4b2f-973e-1f89af279955&cid=b00f325d-067b-430a-bf60-75fc1569ff64</ref>
Az allotrópiára jó példa a [[szén]], amelynek módosulatai a [[grafit]], a [[gyémánt]] és a [[
A kohászatban nagy jelentőséggel bír: a hőmérséklet (vagy a nyomás) változásával több [[fém]] [[atom]]jai is más-más kristályszerkezetben stabilak. A [[hőmérséklet]] növelésével az allotrop átalakulások egyre „lazább”, „nyitottabb” módosulatokat hoznak létre. Ez a folyamat a [[fém]] megolvadásával, majd a [[gáz]]zá alakulásával folytatódik.
10. sor:
A legnagyobb gyakorlati jelentősége a színvas allotrópiájának, nevezetesen a [[ferrit]]-[[ausztenit]] átalakulásnak van, mert ez határozza meg az [[acél]] tulajdonságait. Ezen alapul az acélok edzhetősége.
Az ónpestis az [[ón]] allotrópiájának következménye; ha a tetragonális rácsú ónt kb. 13 °C alá hűtjük, rácsszerkezete (nagyon lassan) a gyémántéhoz hasonlóvá válik, ez az ún.
== Hivatkozások, jegyzetek ==
| |||