„Nemesgázok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
A nemesgázok felfedezése nagyban segítette az atomszerkezet általános megértését. 1895-ben [[Henri Moissan]] francia kémikus megkísérelte az argont reakcióba vinni a legelektronegatívabb elemmel, a [[fluor]]ral, sikertelenül. A tudósok egészen a 20. század végéig próbálkoztak sikertelenül argonvegyületek előállításával, de ezek a kísérletek hozzájárultak az atomszerkezetre vonatkozó új elméletek születéséhez. Ezen kísérletek alapján 1913-ban publikálta [[Niels Bohr]] az atom szerkezetére vonatkozó modelljét, miszerint az atommag körül az elektronok héjakba vannak szerveződve és a nemesgázok külső elektronhéjai a hélium kivételével mindig nyolc elektront tartalmaznak.<ref name="brit" /> 1916-ban [[Gilbert N. Lewis]] megfogalmazta az úgynevezett oktett szabályt, vagyis hogy a külső elektronhéjon kialakuló elektronoktett a legstabilabb elrendeződés bármely atom számára és mindegyik elem ennek kialakítására törekszik. Ez magyarázattal szolgál a nemesgázok csekély reaktivitására, mivel nekik nem szükséges elektron felvétele, vagy leadása hogy kialakítsák az elektronoktettet.<ref>{{cite journal |author=Gillespie, R. J.; Robinson, E. A. |title=Gilbert N. Lewis and the chemical bond: the electron pair and the octet rule from 1916 to the present day |journal=J Comput Chem |volume=28 |issue=1 |pages=87–97 |year=2007 |pmid=17109437 |doi=10.1002/jcc.20545}}</ref>
1962-ben [[Neil Bartlett]] felfedezte az első nemesgázvegyületet, a [[xenon-hexafluoroplatinát]]ot.<ref name="bartlett">{{cite journal|title=Xenon hexafluoroplatinate Xe<sup>+</sup>[PtF<sub>6</sub>]<sup>−</sup>|last=Bartlett|first=N.|journal=[[Proceedings of the Chemical Society]]|issue=6|page=218|year=1962|doi=10.1039/PS9620000197}}</ref> Ezt rövid időn belül más nemesgázok vegyületeinek felfedezése követte: 1962-ben a [[radon-difluorid]]é,<ref>{{cite journal|author=Fields, Paul R.; Stein, Lawrence; Zirin, Moshe H.|title=Radon Fluoride|journal=[[Journal of the American Chemical Society]]|year=1962|volume=84|issue=21|pages=4164–4165|doi=10.1021/ja00880a048}}</ref>
1998-ban az [[Egyesített Atomkutató Intézet]] dubnai tudósai kalciummal bombáztak plutóniumot, hogy előállítsák a 114-es rendszámú elemet,<ref>{{cite journal|doi=10.1103/PhysRevLett.83.3154|title=Synthesis of Superheavy Nuclei in the <sup>48</sup>Ca + <sup>244</sup>Pu Reaction |publisher=[[American Physical Society]]|year=1999|author=Oganessian, Yu. Ts.|journal=Physical Review Letters|volume=83|pages=3154–3157|last2=Utyonkov|first2=V.|last3=Lobanov|first3=Yu.|last4=Abdullin|first4=F.|last5=Polyakov|first5=A., ''et al.''|bibcode=1999PhRvL..83.3154O|issue=16|author6=and others |displayauthors=5 |last7=Tsyganov |last8=Gulbekian |last9=Bogomolov |last10=Gikal |last11=Mezentsev |last12=Iliev |last13=Subbotin |last14=Sukhov |last15=Buklanov |last16=Subotic |last17=Itkis |last18=Moody |last19=Wild |last20=Stoyer |last21=Stoyer |last22=Lougheed }}</ref> a [[flerovium]]ot.<ref>{{cite web|accessdate=2008-06-26|url=http://www.post-gazette.com/healthscience/20030506element0506p4.asp|title=Chemical element No. 110 finally gets a name—darmstadtium |work=[[Pittsburgh Post-Gazette]]|date=2003-05-06|last=Woods|first=Michael}}</ref> Előzetes kémiai kísérletek azt jelzik, hogy ez lehet a szupernehéz elemek közül az első, amely nemesgáz-szerű tulajdonságokat mutat annak ellenére, hogy a széncsoport tagja a periódusos rendszerben.<ref>{{cite web|accessdate=2008-05-31|url=http://lch.web.psi.ch/files/lectures/TexasA&M/TexasA&M.pdf|format=PDF|title=Gas Phase Chemistry of Superheavy Elements|publisher=[[Texas A&M University]]}}</ref> 2006 októberében az Egyesített Atomkutató Intézet és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium tudósai mesterségesen előállították a VIII. főcsoport hetedik elemét, az [[oganesszon|ununoktium]]ot,<ref>{{cite journal|journal=Pure Appl. Chem.|volume=83|issue=7|year=2011|title=Discovery of the elements with atomic numbers greater than or equal to 113 (IUPAC Technical Report)*|author=Robert C. Barber, Paul J. Karol, Hiromichi Nakahara, Emanuele Vardaci, and Erich W. Vogt|url=http://iupac.org/publications/pac/pdf/2011/pdf/8307x1485.pdf|accessdate=2014-05-30|publisher=IUPAC|doi=10.1515/ci.2011.33.5.25b }}</ref> [[kalifornium]] kalciummal való bombázásával.<ref>{{cite journal|last=Oganessian|first=Yu. Ts.|title=Synthesis of the isotopes of elements 118 and 116 in the {{SimpleNuclide|Californium|249}} and {{SimpleNuclide|Curium|245}} + {{SimpleNuclide|Calcium|48}} fusion reactions|journal=[[Physical Review]] C|volume=74|issue=4|page=44602|year=2006|doi=10.1103/PhysRevC.74.044602|last2=Utyonkov|first2=V.|last3=Lobanov|first3=Yu.|last4=Abdullin|first4=F.|last5=Polyakov|first5=A.,|bibcode=2006PhRvC..74d4602O|author6=and others|displayauthors=5|last7=Shirokovsky|first7=I.|last8=Tsyganov|first8=Yu.|last9=Voinov|first9=A.|last10=Gulbekian|first10=G.|last11=Bogomolov|first11=S.|last12=Gikal|first12=B.|last13=Mezentsev|first13=A.|last14=Iliev|first14=S.|last15=Subbotin|first15=V.|last16=Sukhov|first16=A.|last17=Subotic|first17=K.|last18=Zagrebaev|first18=V.|last19=Vostokin|first19=G.|last20=Itkis|first20=M.|last21=Moody|first21=K.|last22=Patin|first22=J.|last23=Shaughnessy|first23=D.|last24=Stoyer|first24=M.|last25=Stoyer|first25=N.|last26=Wilk|first26=P.|last27=Kenneally|first27=J.|last28=Landrum|first28=J.|last29=Wild|first29=J.|last30=Lougheed|first30=R.}}</ref>
|