„Kabai meteorit” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
→Története a Földön: kékítés |
||
9. sor:
A meteoritot Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután megfigyelte lehullását is. Az első szakember, aki kézbe vette Török József akadémikus volt, a [[Debreceni Református Kollégium]] természetrajz tanára. Ezért a korai híradások „kaba-debreceni lebkő” néven emlegették a meteoritot.
A kollégium a császár minerológiai kabinetjének követelése ellenére nem adta át a követ, egy darabkát azonban elküldtek [[Wöhler]] német vegyésznek, aki elkészítette az első vegyelemzést. A kő jelenleg is Debrecenben van, a [[Debreceni Református Kollégium Múzeuma|Kollégium Múzeumában]], szilánkjait mintegy húsz helyen őrzik a világban (például [[Kalkutta|Calcutta]], [[London]], [[Bécs]], [[Moszkva]], [[Washington (főváros)|Washington]].)
==A kabai meteorit ásványtani jellemzése==
43. sor:
===Különleges ásványok, zárványok===
A Kaba CAI tartalma, SiC tartalma, nano-gyémánt tartalma, nemesgázai is vizsgálatra érdemesek. Mivel a Kaba széntartalma magas (ca. 2.0 súly %), ezért a különféle szén-módosulatok vizsgálata is ígéretes. Ilyenek a gyengén grafitizálódott szén és a [[
A CAI-k (Calcium Aluminium Inclusions) a legkorábbi Naprendszerbeli ásványkiválások, koruk 4,567 Ga (Allende mérés). Az őket körülfogó perem (Wark-Lovering rim) arról tanúskodik, hogy milyen porrétegek milyen hőhatásokkal csapódtak és égtek rá a CAI-kra. A Kaba CAI-ja (fehér zárványa) azért is újra vizsgálatra érdemes, mert Dr. [[Sztrókay Kálmán]] volt az első, aki a kabai meteoritban a CAI-k ásványos összetételét kimérte és [[spinell]]nek találta. Azóta számos ásványkomponens réteges egymásra épülését mutatták ki a CAI-kon.
| |||