|
[[1899]]. október 18-án lemondott a Kisfaludy Társaság elnökségéről,<ref name="Kisfaludy"/> [[1902]]-ben megvált az egyetemtől is. Utolsó éveiben már csak a Budapesti Szemlét szerkesztette.
==Írásai==
<div style="height: 300px; overflow: auto; padding: 3px; border:1px solid #AAAAAA; reflist4" >
Első költeményét bölcselethallgató korában írta Kolozsvárt «Az anya és fohásza» c., mely az Öröm-dalok a nemzet ünnepén Erdély kormányzója nagym. széki ifjabb gr. Teleki József úr ő excell. Kolozsvárra érkeztére. Irva több ev. ref. tanuló ifjaktól 1842. c. munkában jelent meg és a Hon és Külföld-hez csatoltatott; többi közleményei, beszélyei, kritikái következő lapokban, évkönyvekben és folyóiratokban jelentek meg: Athenaeum (1842. II. Hunyady János, ballada. 1843. költemények), Regélő Pesti Divatlap (1842. szini kritika s ered. költ.), Kőváry Beszélytára (1843), a kolozsvári Nemzeti Társalkodó (1843-44., költ. és kisebb dolgozatok), Pesti Divatlap (1844. Cserhalom c. költ., 1845. Kenyérmezei tor, ballada, 1846. Férjes nő, beszély, 1847-48, költ.), Erdélyi Hiradó (1846. 109. sz. költ.), Életképek (1847-48. költ.), a győri Hazánk (1847), a kolozsvári Unio c. zsebkönyv (1848. 309-409. l. Az aranycsináló, beszély), Magyar Emléklapok (1850. Hadnagy uram! sat. költ. Gy. aláírással), Magyar Irók Füzetei (1850. költ.), Pesti Röpivek (1850. költ.), Magyar Irók Albuma (1850. költ.), Hölgyfutár (1850-52., 1854., 1858-59., ered. költ. és Schiller Orleansi szüzéből D'Arc Johanna bucsúja), Remény (1851. költ.), Nagy-Enyedi Album (1851. költ.), Romemlékek (1851. költ.), FiataIság Barátja (1851. vegyes közl.), Remény (I. II. 1851. költemény), Losonczi Phönix (1851-52. költ. és Vén szinész, beszély), Budapesti Visszhang (1852. Pókainé, költ.), Őrangyal (1852, költ.), Nők Könyve 1853-ra (Fanni, beszély), Szépirodalmi Lapok (1853. Egyszerű történet, beszély, Bujosdi sat. költ.), Delibáb (1853. költ. és Egy történet napjainkból c. regényéből mutatvány), Uj M. Muzeum (1854. Petőfi és lyrai költészetünk), Vasárnapi Ujság (1854. A legelső magyar komikus, könyvism. és apróságok, 1858. Népdalok, 1866. Egy anya, elb., Petőfi jellemrajzához, Leányomhoz c. költ. sat. 1867. Pákh Albert, Az éji látogatás c. költ., 1869. Romhányi I. éneke sat., költ., 1870. Emlékbeszéd Pákh Albert felett, 1871. Romhányi II. éneke, 1872. Emlékbeszéd b. Eötvös József felett. 1873. Csengery Antal életrajza, 1875-76, költ., 1878. A magyar hazafias lyra, 1879. A Vasárnapi Ujság huszonötödik évfordulóján, 1880-től költemények, szini kritikák és vegyes cikkek. 1881. Gombos Imre, 1882. Katona József ifjúsága, 1893. Arany János és Petőfi Sándor sat.), Magyar Nép Könyve (1854. Varju István, elb.), Divatcsarnok (1854 költ.), Budapesti Hirlap (1855. 626. sat. sz. Szépirodalmi Szemle, Epikai költemények), Pesti Napló (1855. il. 51. sz. Obernyik Károly, 1856. Vita és felhivás Egressy Gáborhoz. 1857. 10., 25. sz. Petőfi szülővárosáról, 82., 90. sz. Szinházi naptár ügyében, 171. sz. Válasz Erdélyi Jánosnak sat. 1858. 5., 6., 9., 10. sz. birálata s polemiája Jókaival, 23., 24. sz. Egy kis curiosum, 1859. költ., 1862. 224., 236. sz. A magyar írók segélyegylete és a «Vezér» tárcaírója, 242. sz. 1863. 15., 23., 24., 28. sz. A magyar írók segélyegylete, 1867-68. politikai czikkek Deák-párti szellemben. 8. sz. Perczel Mór emlékirataira, 1871. 298-300. sz. Magyar karácsonyi nysteriumok és vizkereszti játékok, 1872. 78. A Kisfaludy-társaság utolsó üléséről kisebb czikkek. 1874. 135., 142. Deák F. levele b. Wesselényi Miklóshoz, 236. sz. Petőfi költeményei s az írói tulajdonjog, 1875-76. 135., 136. Emlékbeszéd Toldy Ferencz felett, 1877. 5., 7. sz. A Petőfi társaság közgyűléséről sat., 1878. 2., 3. sz. A magyar írók segélyegylete, 1879. Petőfi és Prielle Cornelia, 127. sz. Emlékbeszéd b. Kemény Zsigmond felett), Budapesti Szemle (1857. A magyar nemzeti szinház és drámai irodalmunk, Jókai «Dózsa György» ism., 1860. Emlékbeszéd Kazinczy Ferencz felett Kolozsvárt okt. 27. 1859., Adalékok népköltészetünkhez, Katona Jószef és «Bánk-bán»-ja, akadémiai székfoglalója, 1862-63. könyvism., 1866. Gróf Széchenyi István utolsó évei, a Kisfaludy-társaságról, birálatok minden füzetben Gy. P. és más jegygyel, 1867. A franczia klasszikai drámáról, 1868-69. birálatok, Kisfaludy-társaságról sat., Jókai legújabb művei, 1873. Újabb magyar regények, költ., birálatok, Szigligeti és újabb szinművei és Szinházi szemle, 1874. Romhányi IV. énekéből, A legújabb magyar lyra, -p-, 1875. Jókai mint hirlapíró, Szinházi szemle, 1876. költ., Kossuth levele Deák halálakor, 1877. Romhányi III. éneke, Újabb költői beszélyeink, költ. és kritikák. 1878. Válasz Grünwald Bélának, Csíky Gergely újabb szinművei, 1879. Szerkesztő jegyzetei Volf válaszára a Nyelvemléktár ügyében és költ., 1880. költ., Szinházi szemle, 1881. Szilágyi és Hajmási, költői beszély és költ., 1882. Katona József ifjúkori drámái, költ., 1843. Arany János emlékezete, «Toldy szerelme» egy kihagyott versszakáról. Válasz Trefort Ágost levelére, 1884-85. költ., Zajgások az akadémia ellen, A Pesti Napló és a Kisfaludy-társaság, Pulszky Ferencz és a kritika. 1885. Margit emléke I-V. költ., 1886-89. költ., Szinházi szemle, 1890-93. költ. és kritikák, A Budapesti Hirlap és gróf Széchenyi István, Politikai xeniák I-V., Télen I-III., 1894. Lukács Móricz, A Magyar Nyelvőrnek, költ. és kritikák), a Nővilág (1857-58 költ.), Urházy Magyar Postája (1851. Egy régi udvarház utolsó gazdája), Szépirodalmi Album (1858. Magyar bál Berlinben), az Erdélyi Múzeum Évkönyve (I. 1859-61. Adalék népünk költéséhez), Szépirodalmi Figyelő (1860-61. Nehány szó a kritikáról, Adalék népmeséinkhez, 1862. Petőfi életéből, Két ó székely ballada; Gonosz mostoha, népmese; mint a lap fődolgozótársa, számos birálata, polemiái s apróbb cikkei), M. Sajtó (1862. 241., 1864. 35., 56., 1866. 81. sz. A magyar írók segélyegylete), Részvétkönyve (1863. Széchenyieskedők, szatíra), Koszorú (fődolgozótársa, 1863-65. Nők a tükör előtt, beszély, A szinházi kihivásokról, Vörösmarty életéből, költ., számos birálat, polemia és apró cikk), Politikai Hetilap (1865. Aurora-kör 1823-1830., Magyar hazafi lyráról, 1866. birálatok és különösen a nemzeti szinház ügyeit kisérte figyelemmel), Gombostű (1867. költ.), Budapesti Közlöny (1867. birálatok, 1872. 74. sz. Lord Byron és Rutilius), Sürgöny (1867. 44. sz. Magyar írók segélyegylete), a Hon (1867. 36. sz. Magyar írók segélyegylete 1877. 259. sz. Petőfiről), Fővárosi Lapok (1868-69, 1871-72. A magyar népdalokról, 1873. Szigligetiről, 1877. Petőfi és a m. tudom. akadémia, 1878. Az írói tulajdonjog és a Budapesti Szemle, Szigligeti «Trónkereső»-jéről, 1880. Pulszky Ferencz és a m tudom. akadémia, 1882. Katona és Déryné, 1890. Emlékbeszéd Kölcsey F. születése százados évfordulóján), Hazánk (1868. költ.), Borsszem Jankó (1869. Jókai Mórhoz), a Kisfaludy-társaság Évlapjai (III. 1869. Egy anya, rajz, Az éji látogatás, költ., IV. 1870. A népszerűségről, szatira, székfoglaló 1868. febr. 5., VII. 1872. Emlékbeszéd br. Eötvös József fölött, IX. 187 4. Sellő, ballada, XI. 1876. Szilveszter éjszakáján, költ., XIII. 1878. Kriza János emlékezete, XIV. 1879. Emlékbeszéd Szigligeti felett, XV. 1881. Elnöki megnyitó beszéde 1880. febr. 8., XVI. 1881. Szilágyi és Hajmási, költői beszély, Beszédei Toldy F. síremléke felavató ünnepén 1880. okt. 31., Elnöki megnyitó beszéde, Kisfaludy K. halálának félszázados évfordulóján 1880. nov. 21., XVII. Jelentés Lukács Móricz haláláról, XVIII. 1883. Elnöki megnyitó beszéde február 11-én, Beszédei Arany ravatalánál és Greguss Ágost felett 1882. deczember 14-én, XIX. 1884. Beszédei a Katonaünnepen Kecskeméten 1883. ápr. 16. és a puszta-kovácsii Bessenyei-ünnepen jún. 10., Arany János emlékezete s Gyümölcsösben c. költ., XX. 1885. Elnöki beszéde febr. 8., XXI. 1887. Elnöki beszéde 1886. febr. 7. és 1887. febr. 6., XXII. 1888. Elnöki beszéde febr. 5., XXIII. 1890. Elnöki beszéde 1889. febr. 24., XXIV. 1890. Báró Kemény Zsigmond sírjánál, költ., XXV. 1891. Elnöki beszéd febr. 8., XXVI. 1893. Elnöki beszéd 1892. febr. 7. és Üdvözlő beszéde Tóth Lőrincz félszázados ünnepén 1891. decemb. 9., XXVII. 1894. Télen c. költ.), Reform (1870-71. vegyes cikkek és birálatok), Akadémiai Értesítő (1870. Emlékbeszéd Pákh Albert felett, 1883-84. Jelentések a Péczely drámai pályázatról, 1885. Jelentése a széphalmi mausoleumról s javaslatai, 1886. Jelentés a Péczely dr. pályázatról, 1890. Emlékbeszéd Kölcsey F. születése százados évfordulóján aug. 8.), Figyelő (1876. Előleges censura az akadémiában), Ellenőr (1877. 62. sz. Helyreigazítás Dóczy «Csók»-ját illetőleg, 438. sz. Petőfiről, előad. után Sümegi K.), Nemzeti Hirlap (1878. 308., 311., 313., 319. sz. Vörösmarty mint drámaíró és színkritikus), Szegedi Árvízkönyv (1880. költ.), Magyarország (1881. 141-143. sz. Emlékbeszéd Csengery Antal felett), Nemzet (1882. 52. sz. Petőfi és Klapka, 1883. 3. sz. Gróf Széchen Antal és a Kisfaludy-társaság, 1887. 38. sz. Költészet és erkölcsiség, 1888. 37., 38. sz. Kisfaludy Károly hatása, 1893. 28. sz. A Kisfaludy-társaság és gr. Apponyi Albert), Budapesti Hirlap (1882. 248. sz. Petőfi élete és költészete, Gy. előadásaiból), Egyetértés (1883. 357. sz. Felolvasása Petőfi dalairól), M. Ifjuság Lapja (1885. Arany János, Ártatlan dacz czímű költeményének története), M. Salon (VI. 1886-87. költemény), Hunfalvy-Album (1891. Beszéde Hunfalvy Pál ravatala fölött.)
</div>
== Jellemrajza, testi adottságai ==
|
