„Szécsényi országgyűlés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Az államforma és intézményei: link jav. |
Kisebb igazítások |
||
1. sor:
'''Szécsényi országgyűlés''': a kuruc rendek első magyarországi gyűlése a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején, [[1705]]. [[szeptember 12]]. és [[október 3]]. között
==Előzményei==
Bár [[II. Rákóczi Ferenc]] eredetileg [[szeptember 1]]-jére, a középkori országgyűlések hagyományos helyszínére, a Rákos mezejére hívta össze a gyűlést, 1705 nyarának kedvezőtlen hadi eseményei miatt végül a [[Nógrád vármegye]]i [[Szécsény]] mezőváros melletti ''Borjúpást'' mezőre helyezte át annak helyszínét. A fejedelem a mohács előtti hagyományok felelevenítésével nem csupán két-két követ küldésére, hanem fejenkénti részvételre szólította fel a nemességet.
11 ⟶ 9 sor:
===Az államforma és intézményei===
Az [[interregnum]] kimondását elhalasztották, s a rendek – lengyel minta alapján – [[konföderáció]]ra léptek, ''Nemes Magyarországi Confoederált Státusok és Rendek'' néven. Rákóczit [[szeptember 17]]-én a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé (''dux'') választották az előterjesztésben szereplő ''princeps'' helyett (1. törvénycikk). A fejedelem mellé 25 tagú
===A hadsereg és a vallási felekezetek===
Elrendelték, hogy aki már egyszer fegyvert fogott a szabadságharcban, az a háború végéig köteles katonai szolgálatot teljesíteni. (19. tc.) Ez komoly feszültséget okozott az önkéntes hadsereg köreiben. Ugyanakkor rendezték a különböző [[felekezet]]ek egymás közötti vitáit, döntést hozva a templomok hovatartozásáról. (13–16. tc.) A katonai helyzet miatt távolmaradt dunántúli vármegyék vallási ügyeinek rendezését az itt elfogadott mód szerint későbbi időpontra halasztották. (17. tc.) A [[jezsuita rend]] tagjait az osztrák rendtartománytól való elszakadásra és a konföderációhoz való csatlakozásra szólították fel, ellenkező esetben távozniuk kellett Magyarországról. (6. tc.)
===„Kárpótlási törvények”===
Intézkedtek a korábbi szabadságküzdelmek áldozatainak kértérítéséről is: az [[eperjes]]i vértörvényszéken kivégzettek családjai és a száműzött [[Thököly Imre]] fejedelem is visszakapták elkobzott birtokaikat. (7–8. tc., Thököly ekkoriban történt haláláról még nem értesültek.)
23 ⟶ 21 sor:
==Források és irodalom==
''A szécsényi országgyűlés 1705-ben. Csécsi János naplója Kazinczy Ferenc hites másolatában, a magyar fordítással, továbbá az országgyűlés dokumentumaival, valamint R. Várkonyi Ágnes tanulmányával''. Szerk. Praznovszky Mihály. Szécsény, 1995.
[[Kategória:Magyar történelmi események]]
| |||