Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A kőszívű ember fiai → A kőszívű ember fiai (regény) (WP:BÜ), apróbb javítások AWB
}}
{{egyért2|régióról|Csallóköz (egyértelműsítő lap)}}
A '''Csallóköz''' ({{ny-sk|Žitný ostrov}}, {{ny-de|Große Schüttinsel}}) hosszúkás alakú folyami [[sziget]] a [[Kisalföld]] [[szlovákia]]i részén, a Dunától északra, [[Pozsony]]tól délkeletre. A [[Duna]], a [[Kis-Duna]] és a [[Vág (folyó)|Vág-Duna]] határolja. Pozsonytól (amelynek egy kis része a Csallóközben fekszik) Komáromig húzódik. Legnépesebb települése [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]. Legnagyobb részét a [[Dunaszerdahelyi járás]] foglalja magába.
 
A Csallóköz [[Európa]] legnagyobb szárazföldi szigete. A folyók övezte síkság Szlovákia legtermékenyebb területei közé tartozik. Itt található Szlovákia legnagyobb föld alatti vízkészlete, a Duna föld alatti hordalékaiban.
[[I. Mátyás magyar király|Mátyás királynak]] [[Nagymegyer]] környéke volt a kedvenc vadászó területe, [[Komárom (Szlovákia)|Komáromban]] pedig kedvenc [[hajó]]ja állomásozott. A [[török hódoltság|török]] megszállás alatt Csallóköz Pozsonyt és a budai pasát is kiszolgálta. A csapatok felvonulási területe is itt volt. Rengeteg portya folyt ezen a területen. A rendi felkelés bizonyítékaként felgyújtották [[Somorja]] városát.
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] eseményei csallóközi vonatkozásai közé tartozik a Somorja melletti Pipagyújtónál történt kisebb ütközet is. A magyar honvédek állásokat építettek, amikor egy kis létszámú osztrák csapat rájuk támadt. 7 magyar katona meghalt és a csárdát felgyújtották. [[Csiliznyárad]]on van egy honvédsír. [[Színi Sebő Alajos]] ezredes a [[tápióbicske]]i csatában, párbajban megölt egy osztrák ezredest. Állítólag [[Jókai Mór]] róluk mintázta ''[[A kőszívű ember fiai (regény)|A kőszívű ember fiai]]''ból jól ismert Baradlay–Palwicz párbajt. Nagyobb csaták nem voltak.
 
[[1918]]-ban [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] került ez a színmagyar terület. Földreformot hajtottak végre, amelynek következményeként ide özönlöttek a [[csehek]], [[morvák]], [[szlovákok]], akik ún. kolóniákat alkottak. [[1938]]-ban a területet visszacsatolták Magyarországhoz, majd a [[második világháború]] után ismét a megaláztatás és kegyetlenség évei következtek. A [[deportálás]]ok és a [[csehszlovák–magyar lakosságcsere|lakosságcsere-egyezmény]] keretében több ezer magyar család volt kénytelen elhagyni szülőföldjét. Házaikba idegen telepesek költöztek.
35 062

szerkesztés