„Stridóvár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
[[1290]]-ben itt látta vendégül a [[Hahót nemzetség]]beli Arnold Velencei Andrást, a későbbi [[III. András magyar király|III. András]] királyt, majd elfogva kiszolgáltatta Albert osztrák hercegek. Hunyadi Mátyás [[1477]]-ben Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. [[1540]]-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a [[Keglevich család]]é, majd [[1546]]-ban [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] király adományából a [[Zrínyi család|Zrínyieké]] lett. A vár egy török támadás következtében pusztult el, felszíni nyoma nem maradt.
A települést és egyházát [[1334]]-ben az egyházi vizitáció említi először, egyházi és gazdasági központ volt. Mint [[Szent Jeromos]] feltételezett szülőhelye már a Cilleiek korában zarándokhely volt. Középkori templomát is ők építtették, melyet [[1447]]-ben [[V. Miklós pápa]] búcsújáróhellyé nyilvánított. A kegyhelyet [[1644]]-ben vették át a [[Pálos rend|pálosok]] [[Zrínyi Péter]]től, akinek vezetése mellett nagy virágzásnak indult, amiben forrásának gyógyító hatása is közrejátszott. A [[17. század]]ban felépült a Szent Mária Magdolna plébániatemplom, [[1738]] és [[1749]] között pedig a mai Szent Jeromos templom.
Miután [[Zrínyi Péter]]t [[1671]]-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. [[1715]]-ben [[III. Károly magyar király|III. Károly]] a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király [[1719]]-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta [[Althann Mihály János (1679–1722)|Althan Mihály János]] cseh nemesnek. [[1791]]-ben gróf [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai [[Festetics család|Festeticsek]] birtoka volt.
| |||