„Áramütés” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
Rendszerint bizonyos erősség feletti [[Elektromos mező|elektromos tér]] által kiváltott biológiai hatás. Az esetek legnagyobb hányadában hálózati áram - nem megfelelően szigetelt elektromos berendezések által okozott roncsoló hatás.
 
== Áramütés hatásai ==
Az elektromos sokk hatásai többnyire attól függnek, milyen erősségű[[Elektromos áramerősség|erősség]]<nowiki/>ű a szóban forgó elektromos tér, illetve az interakció milyen hosszan áll fenn. Az áramerősséget definíciószerűen a fennálló [[Elektromos feszültség|feszültség]], valamint a hálózati ellenállás és a test (biológiai rendszer) ellenállása határozza meg. Általában a hálózati ellenállás ebből a szempontból elhanyagolható, ebben az esetben jórészt a test ellenállását kell figyelembe venni. Egy átlagos emberi test ellenállása hozzávetőleg <math display="inline">100 k\Omega</math>, amely akár erősen nedves felület esetén a felére, de akár néhány <math>100 \Omega</math>-ra is csökkenhet.
 
==== Akut biológiai hatás ====
[[Fájl:Áram hatásai.jpg|bélyegkép|264x264px|Elektromos áram fizikai hatásai]]
A testen keresztülfolyó áram sokrétű hatást válthat ki, attól függően, hogy mekkora erősségű áram jön létre, extrém esetben a letális végkimenetelt. Egy adott áramütés lefolyásánál fontos jelenség, hogy a vezetés milyen módon alakul ki, azaz pl. ember esetén ez a kézen keresztüli fogás által jön e létre vagy más módon. Ha az említett fogás általi vezetés jön létre, figyelembe veendő hogy az elektromos tér izomösszehúzó[[izom]]<nowiki/>összehúzó hatása következtében a reakció bizonyos feszültség felett nem minden esetben szüntethető meg - csak ha az elektromos térív megszakad. Egyes esetekben léteznek skálák, melyek az ún. elengedési feszültség mértékét adják meg, azaz hogy fogás esetén adott feltételek mellett mekkora az a maximum áramerősség, melynél az izomösszehúzó hatás ellensúlyozható. Bizonyos áramerősség felett számolni kell a [[Légzés|légző]] izomzat kontrakciójával, amely a szabályos légzést is befolyásolja, adott esetben annak leállását okozza. Nagyobb feszültség [[Szív|kamra]] fibrillációt[[fibrilláció]]<nowiki/>t, súlyos esetben szívleállást[[szívleállás]]<nowiki/>t okozhat.
 
==== Égési sérülések ====
Az áramütés okozta égési sérülés csak nagyobb feszültségek esetén szembetűnő, noha természetszerűleg minden áramfolyás ([[joule]]-) hőt generál, tehát a legtöbb esetben tapasztalható bőrelváltozás áramütés során. Relatíve hosszabb sokk hatására nemcsak bőrfelszíni elváltozások, hanem a hő hatására szövetroncsolások, esetleg szervi behatások keletkezhetnek, amelyek maradandó organikus traumát okoznak.
 
==== Érrendszeri- és idegi bántalmak ====
Abban az esetben, ha az elektromos ív a szíven, vagy mellkasi érintettség révén halad át a szervezeten és megfelelően nagy (30 - 100 mA) áramerősség áll fenn, az légzésleállást és kamraelégtelenséget okozhat. A fibrilláció tartós fennállása letális lehet, ha [[defibrilláció]] korlátos időn belül nem következik be. Tartósabb kitettség az [[idegrendszer]]<nowiki/>ben is károkat okozhat, mind annak mozgásszabályzó működését illetően, mind számos agyi tevékenységet ide értve, az emlékezőkészség és fontos [[Kognitív idegtudomány|kognitív]] elemek tekintetében egyaránt.
 
== Forrás ==
''canton.edu/employee/hartle/elec141/Electrical Shock''
 
''medbc.com/annals/review/vol_4/num_2''