„Fogadalmi templom (Szeged)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
57. sor:
A templom alapkövét ünnepélyes keretek között, [[1914]]. [[június 21.|június 21-én]] rakták le, bár az építkezés már [[1913]] augusztusában megkezdődött. Az [[első világháború]] által megszakított munkálatokat csak [[1923]]-ban tudták újra folytatni, [[1924]] augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év [[karácsony]]án mutatták be az utolsó [[szentmise|szentmisét]] a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon [[Glattfelder Gyula]] [[csanádi püspökség|csanádi püspök]] az első szentmisét az új templomban. [[1925]]-ben és [[1926]]-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül [[1930]]. [[október 24.|október 24-én]] felszentelték a [[dóm]]ot. Az ünnepi miséhez a [[zene|zenét]] [[Dohnányi Ernő]] komponálta. [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó és [[Klebelsberg Kuno]] kultuszminiszter jelenlétében szentelték föl a templomot, amely kezdettől fogva a [[csanád vármegye]]i püspökség, [[1950]]-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a [[Szeged-Csanádi egyházmegye]] [[székesegyház]]a.
 
A [[katedrális]] a szegediszenbnbnbnbnnbnbgedi városkép igen jellegzetes eleme, [[20. század|XX. századi]] [[egyház]]i [[építészet]]ünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a [[Rerrich Béla (műépítész)|Rerrich Béla]] által tervezett [[Dóm tér (Szeged)|Dóm tér]] az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek [[1929]]-[[1932]] között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával.<ref>Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. ISBN 9630034905 Dóm tér, 190. o.</ref>
 
== Galéria ==