Wikipédia

„Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{lektor}}
{|{{Vasút fejléc}}
{{BS-header|'''Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal'''}}
{{BS-daten
|DE-KBS=81
|LÄNGE=66.1<ref group=jegyzet>Országhatárig</ref>
|SPURVEITE=1435
|STROMW=nincs
|RADIUS=
|V-MAX= 100 / 60 / 40
|BILDPFAD_FOTO= Somoskőújfalu station 3.jpg
|PIXEL_FOTO= 315px
16 ⟶ 15 sor:
}}
{{BS-table}}
{{BS2||CONTuBS|STR||{{vvr|82|82}} <small>[[Szolnok vasútállomás|Szolnok]] felé</small>}}
{{BS|KRWgl+l||{{vvr|80a|80a}} <small>[[Keleti pályaudvar|BP-Keleti]] felé</small>}}
{{BS2||vSTRa|||}}
{{BS|BHF|0.0|'''[[Hatvan]]'''}}
{{BS2||vABZgl+l-KRZ|||{{vvr|80a|80a}}}}
{{BS|SBRÜCKE||[[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]]}}
{{BS2|STRrg|vABZgr-STR|||}}
{{BS2BS|BHFKRWgr|vBHF|0{{vvr|'''80|80}} <small>[[HatvanSátoraljaújhely vasútállomás|HatvanSátoraljaújhely]]''' felé</small>}}
{{BS2BS|SBRÜCKE|vSBRÜCKE|2WBRÜCKE1||[[3Heréd-as főútpatak]]}}
{{BS|SKRZ-G4u||[[M3-as autópálya (Magyarország)|M3 autópálya]]}}
{{BS2|STRrf|vSTR|||{{vvr|80|80}}}}
{{BS|BHF|6.3|[[Mátravidéki Erőmű vasútállomás|Mátravidéki Erőmű]]}}
{{BS2||vWBRÜCKE1|||[[Heréd-patak]]}}
{{BS|KRWg+r||Erőmű [[Iparvágány|ipvk.]]}}
{{BS2||vSKRZ-G4u|||[[M3-as autópálya (Magyarország)|M3 autópálya]]}}
{{BS|WBRÜCKE1||}}
{{BS2||vBHF|6.3|[[Mátravidéki Erőmű vasútállomás|Mátravidéki Erőmű]]}}
{{BS|HST|8.3|[[Lőrinci megállóhely|Lőrinci]] mh.}}
{{BS2||vWBRÜCKE1|||Erőműi vízlevezető}}
{{BS2BS|BHF|vHST|810.37|[[LőrinciSelyp megállóhelyvasútállomás|LőrinciSelyp]] mh.}}
{{BS|KRWgr||Selypi cukorgyár ipvk. / Petőfibányai ipvk.}}
{{BS2||vBHF|10.7|[[Selyp vasútállomás|Selyp]]}}
{{BS|BHF|14.3|[[Apc-Zagyvaszántó vasútállomás|Apc-Zagyvaszántó]]}}
{{BS2||vSTRe||}}
{{BS|WBRÜCKE1||[[Szuha-patak (Cserhát)|Szuha-patak]]}}
{{BS2||BHF|14.3|[[Apc-Zagyvaszántó vasútállomás|Apc-Zagyvaszántó]]}}
{{BS|eGRENZE||[[Nógrád megye|Nógrád]] és [[Heves megye]] határa}}
{{BS2||WBRÜCKE1|||[[Szuha-patak (Cserhát)|Szuha-patak]]}}
{{BS|WBRÜCKE||[[Zagyva]]}}
{{BS2||eGRENZE|||[[Nógrád megye|Nógrád]] és [[Heves megye]] határa}}
{{BS|HST|19|[[Jobbágyi megállóhely|Jobbágyi]] mh.}}
{{BS2||WBRÜCKE|17||[[Zagyva]]}}
{{BS2BS|KRWgr|HST|19|[[Jobbágyi megállóhely|Jobbágyi]]lőszergyár mhipvk.}}
{{BS2|BS|BHF|21.3|[[Szurdokpüspöki vasútállomás|Szurdokpüspöki]]}}
{{BS2|BS|BHF|29.4|[[Pásztó vasútállomás|Pásztó]]}}
{{BS2|BS|HST|32.1|[[Mátraszőlős-Hasznos megállóhely|Mátraszőlős-Hasznos]] mh.}}
{{BS2|KBSTl|ABZrfBS|KRWgr||[[Pásztó]]i Áruraktár ipvk.}}
{{BS2|BS|BHF|35.5|[[Tar vasútállomás|Tar]]}}
{{BS2|BS|HST|38.5|[[Mátraverebély megállóhely|Mátraverebély]] mh.}}
{{BS2|BS|BHF|42|[[Nagybátony vasútállomás|Nagybátony]]}}
{{BS|KRWg+r||{{vvr|84|84}} <small>[[Kál-Kápolna vasútállomás|Kál-Kápolna]] felé</small>}}
{{BS2|CONTr|ABZlg|||{{vvr|84|84}}}}
{{BS2|BS|WBRÜCKE|||[[Zagyva]]}}
{{BS2|BS|BHF|45.4|'''[[Kisterenye vasútállomás|Kisterenye]]'''}}
{{BS2BS|eKRWgr||Kisterenye bányatelepi ipvk.}}
{{BS|HST|47.4|[[Kisterenye-Bányatelep megállóhely|Kisterenye-Bányatelep]] mh.}}
{{BS2|BS|eHST|50|[[Vizslás]] mh.}}
{{BS2|BS|WBRÜCKE|||[[Tarján-patak]]}}
{{BS2|BS|BHF|53.6|[[Zagyvapálfalva vasútállomás|Zagyvapálfalva]]}}
{{BS|eKRWgl||Zagyvapálfalva-Bányagépgyár ipvk.}}
{{BS2||SBRÜCKE|||[[21-es főút (Magyarország)|21-es főút]]}}
{{BS|SBRÜCKE||2307-es közút}}
{{BS2||BHF|56.1|[[Salgótarján külső vasútállomás|Salgótarján külső]]}}
{{BS|BHF|56.1|[[Salgótarján külső vasútállomás|Salgótarján külső]]}}
{{BS2||vSTRa|||}}
{{BS|eKRWgr||Öblösüveggyár ipvk. / Tűzhelgyár ipvk.}}
{{BS2||vHST|58.2|'''[[Salgótarján megállóhely|Salgótarján]]'''}}
{{BS|vSTRa|||}}
{{BS2|eKDSTl|vSTRgr|||Salgótarjáni Acélgyár}}
{{BS|vHST|58.2|'''[[Salgótarján megállóhely|Salgótarján]]'''}}
{{BS2||SBRÜCKE|||Salgó úti felüljáró}}
{{BS|vSTRgr||Salgótarjáni Acélgyár [[Iparvágány|ipv.]]}}
{{BS2||WBRÜCKE1|||[[Salgó-patak]]}}
{{BS|SBRÜCKE||Salgó úti felüljáró}}
{{BS2||WBRÜCKE1|||[[Tarján-patak]]}}
{{BS|WBRÜCKE1||[[Salgó-patak]]}}
{{BS2||BRÜCKE1|||[[210-es főút (Magyarország)|210-es főút]]}}
{{BS|WBRÜCKE1||[[Tarján-patak]]}}
{{BS2||BHF|64.6|'''[[Somoskőújfalu vasútállomás|Somoskőújfalu]]'''}}
{{BS|eDST||József-rakodó}}
{{BS2||GRENZE|66.1||[[Magyarország|Magyar]]–[[Szlovákia|szlovák]] [[országhatár|államhatár]]}}
{{BS|BRÜCKE1||[[21-es főút (Magyarország)|21-es főút]]}}
{{BS2||HST|68.8|[[Sátorosbánya]] (''Šiatorská Bukovinka'')}}
{{BS|BHF|64.6|'''[[Somoskőújfalu vasútállomás|Somoskőújfalu]]'''}}
{{BS2||eHST|73|[[Ragyolc]] (''Radzovce'')}}
{{BS|GRENZE|66.1|[[Magyarország|Magyar]]–[[Szlovákia|szlovák]] [[országhatár|államhatár]]}}
{{BS2||eHST|76|[[Béna (település)|Béna]] (''Belina'')}}
{{BS2|CONTr|ABZlgBS|STR||[[Zólyom–KassaFülek–Somoskőújfalu-vasútvonal|164]] <small>[[Fülek]] felé</small>}}
{{BS2||BHF|80.7|[[Fülek]] (''Fiľakovo'')}}
{{BS2||CONTd|||[[Zólyom–Kassa-vasútvonal]]}}
|}
|}
 
A '''Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal''' egy [[Villamosvontatás Magyarországon|nem villamosított]] [[vasút|vasúti fővonal]]. 65 kilométer hosszú amelyből közel 11 kilométer kétvágányú ([[Hatvan]]–[[Lőrinci (Magyarország)|Selyp]]), az ország egyetlen nem villamosított kétvágányú pályaszakasza. A vonalon helyi jellegű [[személyvonat|személy]]- és teherforgalom zajlik, annak ellenére, hogy a vonalon korábban nemzetközi vonatok is közlekedtek. [[20082006]] óta, az ütemes menetrend alapján egy illetve kétórás ütemben járnak a személyvonatok.
 
Az ország második legmeredekebb vasútvonala, Salgótarján és Somoskőújfalu között 17 ezrelékes emelkedő található.<ref>[http://iho.hu/hir/szeeegeny-csorgo-141218 Szeeegény Csörgő!], IHO.hu, 2014. december 18.</ref>
77 ⟶ 75 sor:
== A vonal története ==
 
{{bővebben|Magyar Északi Vasút}}
=== Az ötlet ===
 
[[kép:Magyar Északi Vasút vonala.jpg|left|thumb|280px|A Magyar Északi Vasút vonala]]
A vonal építésének terve [[1861]]-ben merült fel, a [[Nógrád megye|Nógrádi]] [[szén]]bányák megnyitása végett<ref name="81vonal_tortenet">{{cite web
| url = http://www.pszfs.hu/salgotarjan/palfalva/4.pdf
| title = A vasútvonal és a zagyvapálfalvai vasútállomás története
| accessdate = 2010-12-30
| format = pdf
| publisher = www.pszfs.hu/salgotarjan/palfalva
| language = magyar}}</ref>. [[1861]]-ben [[Brellich János]] államvasúti mérnök tervet készített egy [[Salgótarján]] és [[Balassagyarmat]] közötti lóvasút megépítésére [[Winsteig Gerog]] [[bécs]]i kőbánya-tulajdonossal együtt. [[Brelleich János|Brelleich]] ugyanakkor egy gőzvontatású vaspálya tervét is felvetette. Ekkor végül a terv módosítva lett, ugyanis Brellich úgy döntött hogy a [[vasút]]vonalat [[Hatvan]] felé viszi.<ref name="81vonal_tortenet"/>
 
Salgótarjánban Brellich János államvasúti mérnök a korábbi bányanyitások folytatását célozta meg [[1859]]-ben társával, Winsteig Georg [[bécs]]i kőbánya-tulajdonossal. Társulatuk a Salgótarján környéki bányák nagyobb szabású kitermelését tervezve. Brellich javaslatára [[1861]]-ben Salgótarján-[[Balassagyarmat]] közötti [[lóvasút]] kiépítését fontolgatták. Brellich már ekkor gondolt a [[gőzmozdony]]os változatra is, mert bányáinak szenét [[1859]]-ben kipróbálta a „dél-keleti vasutak” ([[cs. kir. Délkeleti Államvasút]]) járatain.
=== Az építkezés elkezdődik ===
 
[[1861]]. [[május 14.|május 14]]-én több nagybirtokos és pesti gyáros közreműködésével megalakították a Szent István Társulatot Brellich János – Koheh Jakab – Havas József vezetésével. [[1862]]-ben csatlakozott a társulathoz gr. Forgách Antal kancellár, aki [[1868]] után az első igazgatósági elnöke lett a megalakuló részvénytársulatnak. Ez a társaság lett a későbbi [[Magyar Északi Vasút]]társaság
[[1863]]. [[január 19.|január 19-én]] kiadták az engedélyt a [[Budapest|Pest]]–[[Besztercebánya]] közötti vasútvonal kiépítésére.<ref name="81vonal_tortenet"/> A vasútvonal építését a [[Magyar Északi Vasút]]társaság is segítette.
A terv alapján a vonalon 14 [[vasútállomás|állomás]] és 65 őrház került elhelyezésre. A tervben szerepelt egy 700&nbsp;m hosszú alagút megépítése a később, [[1871]]-ben átadásra került [[Salgótarján]]–[[Somoskőújfalu]] szakaszon amelynek ötletét később elvetették.<ref name="81vonal_tortenet"/>
 
Az [[1863]]. [[január 19.|január 19]]-én keletezett vasútépítési engedély „Pest-Beszrecebányai Vasút” névre szólt. A terv alapján a vonalon 14 [[vasútállomás|állomás]] és 65 őrház került elhelyezésre. A tervben szerepelt egy 700&nbsp;m hosszú alagút megépítése a [[Salgótarján]]–[[Somoskőújfalu]] szakaszon, amelynek ötletét később elvetették.
A vonalon több akkor neves szakember dolgozott, többek között [[Tolnai Lajos (1837-1918)]] a [[MÁV]] első vezérigazgatója.<ref name="81vonal_tortenet"/>
 
Az első szakasz megépítése két ütemben zajlott. A [[Budapest|Pest]]–[[Hatvan]] szakaszt [[1867]].[[április 2.|április 2-án]] nyitották meg az ún. "Királyvágánnyal" együtt. A második, [[Hatvan]]–[[Salgótarján]] és a hozzá tartozó [[Salgótarján]]–József rakodó szárnyvonal [[1867]].[[május 9.|május 9-én]] került átadásra.<ref name=Tominac>Tominac József: Magyar Szent Korona országának vasutai 1845–1904. Budapest, 1905. 6. oldal</ref> A megépített 126&nbsp;km hosszú, kétvágányú vasútvonalon [[1867]]. [[május 19.|május 19]]-én indult meg a forgalom a pesti – akkoriban losoncinak nevezett – indóháztól (ma [[Józsefvárosi pályaudvar]]) a salgótarjáni József-rakodóig.
=== Az átadás ===
 
A társaság alapításától fogva tőkehiánnyal küszködött. Miután a magyar állam a panamájáról elhíresült vasút kötvényeit átvette, a vasút [[1868]]. [[július 1.|július 1]]-től állami kézbe került, a vonalat a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] vette irányítása alá.
A vonal [[Budapest|Pest]] és [[Salgótarján]]-József rakodó közötti szakasz átadására [[1867]]. [[május 19]]-én került sor az első vonat is ezen a napon indult el a 126&nbsp;km hosszú pályán a [[Józsefvárosi pályaudvar]]ról (Akkori nevén Losonczi indóház.).<ref name="81vonal_tortenet"/>
 
A [[Magyar Északi Vasút]]társaságmásodik [[1868Salgótarján]]-banJózsef csődöt jelentettrakodó és a frissen alakított [[MÁVLosonc]] vetteközötti, megegyvágányú a vonalat. A második szakasz ([[Salgótarján]]-József rakodó–[[Losonc]]pályaszakasz átadására [[1871]]-ben került sor. Ez a szakasz már csak egyvágányú volt.
 
A [[második világháború]] során a vonal erősen megrongálódott, az újjáépítés során a második vágányt [[Hatvan]] és [[Salgótarján]] között nem építették újjá.
[[1903]]-ig [[Salgótarján]] állomás nélkül volt ugyanis csak [[Zagyvapálfalva|Pálfalván]] volt vasútállomás. A [[Salgótarján]] vasútállomás végül [[1903]]-ban került átadásra.<ref name="81vonal_tortenet"/>
 
A vonal villamosítása a szocializmus alatt többször felmerült, a jelentős személy- és teherforgalom miatt. Legutoljára a villamosítás terve a rendszerváltás után nem sokkal, [[1991]]-ben merült fel. Ez év májusában az Országgyűlés elfogadta a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt. A törvény adta új lehetőséget számba véve a MÁV [[1992]] nyarán a Közlekedési-, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vezetőjétől levélben kérte a vasút villamosítási feladatok koncesszió keretében történő megvalósítását. [[1992]]. [[december 18.|december 18]]-án tenderfelhívás jelent meg a Balatonszentgyörgy–Murakeresztúr, a Székesfehérvár– Szombathely, a Rákospalota-Újpest–Vácrátót a Hatvan–Somoskőújfalu oh., a Szabadbattyán–Tapolca–Keszthely vonalak koncesszióban való villamosítására.
=== A [[második világháború]] előtt és után ===
A pályázatra 6 cég jelentkezett, a győztes az olasz Co.Ge.Co., S.p.A. lett. Időközben további pénzügyi és gazdaságossági vizsgálatok után csak a Balatonszentgyörgy–Murakeresztúr, Székesfehérvár–Szombathely és a Rákospalota-Újpest–Vácrátót vonalakat kívánta – egyelőre – a MÁV villamosítani. A Hatvan–Somoskőújfalu vonal villamosítása a mai napig nem történt meg, jelen állapotba a vonal forgalma nem igazolja a kivitelezés gazdaságosságát.
 
== Forgalom ==
A vasút virágzását az [[1930-as évek]]ben részben a bányászatnak köszönhette hiszen az állomások többségén (pl. [[Selyp]] vagy [[Zagyvapálfalva]]) iparvágányok voltak vagy szénosztályozók.<ref name="81vonal_tortenet"/>
 
[[Fájl:15.09.96 Tar 750.110 (14006462344).jpg|left|thumb|300px|A 110-es pályaszámú "Búvár" az Urpín Nemzetközi gyorsvonattal [[Tar vasútállomás|a tari vasútállomáson]] [[1996]]-ban]]
A [[második világháború]] a vonal egyik vesztét jelentette hiszen a kétvágányú vonalat teljesen megsemmisítették a [[Németország|németek]].<ref name="81vonal_tortenet"/> A [[Magyarország]]ra érkező szovjet hadsereg begyűjtve a falvak lakosságát velük újíttatta fel a vasútvonalat teljes hosszában.<ref name="81vonal_tortenet"/>
[[Fájl:2016 12 22 Salgótarján személyvonat.jpg|left|thumb|200px|A 020-as pályaszámú [[MÁV 6341 sorozat|"Uzsgyi"]] becenevű motorvonat [[Salgótarján]]ban a Móricz Zsigmond úti vasúti átjáró előtt]]
Az [[1867]]-es átadás évében már 57 ezer embert és ezer tonna szenet szállítottak a vonalon. A legnagyobb forgalmat mégis az [[1980-as évek]]ben produkálta a vonal. A teherforgalom jelentős részét a Somoskőújfalunál belépő tranzit tehervonatok, valamint a [[salgótarján]]i üzemekből (Acélgyár, Öblösüveggyár, Bányagépgyár) induló menetek mellett a selypi cukorgyár vonatai alkották. A [[Szénbányászat Nógrád megyében|Kelet-Nógrádi]] és [[Heves megye|Hevesi]] szénbányák nagy része is kapcsolódott valamilyen formában a vonalhoz, vagy közvetlen iparvágánnyal, vagy kisvasútról történő átrakodás folyamán került a kitermelt szén a normál nyomtávú vasúton közlekedő tehervonatokba. A legjelentősebb ilyen bányakapcsolatai a vonalnak az alábbiak voltak: Zagyva-rakodó, József-rakodó, [[Kisterenye]], [[Petőfibánya]]. Ezek mellett gyakran adott fel fát az erdészet bizonyos állomásokon.
 
A tranzit tehervonatok nagy részét végül az idő elteltével elterelték [[Kassa]]-[[Hidasnémeti]] irányába, az üzemi kiszolgálások nagy része a gyárak bezárásával megszűnt, így a teherforgalom a vonalon jelentősen megcsappant. Manapság már csak a salgótarjáni ócskavastelep kiszolgálása zajlik heti két alkalommal (kedden és csütörtökön) illetve időszakosan fát adnak fel [[Salgótarján külső vasútállomás|Salgótarján-külső pályaudvaron]], valamint [[Mátraszentimre]] felé is zajlik a [[Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal|kál-kápolnai vonalon]] favonatok közlekedése.
=== A szocializmus idején és a rendszerváltás után ===
 
A személyforgalom jelentős részét a [[2000-es évek]]ig a nemzetközi vonatok képezték, amelyek [[Budapest]]et kapcsolták össze ([[Csehszlovákia|Cseh]])[[Szlovákia|Szlovákiával]] nagyobb városaival ([[Zólyom]], [[Besztercebánya]], [[Zsolna]]), és [[Lengyelország]] nagyobb városaival, a fővárossal [[Varsó]]val és [[Wrocław]]val. A legismertebb ilyen vonat a Polonia nemzetközi gyorsvonat volt amely a [[Belgrád]]–[[Budapest]]–[[Varsó]] útvonalon közlekedett. Az [[1987]]-es menetrend szerint<ref>A MÁV 1987-es menetrendje, részlet: [http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1987/80a_06.jpg];[http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1987/81_01.jpg]; [http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1987/81_03.jpg]</ref>, [[Budapest]] és az országhatár között a Budapest–Hatvan, Hatvan–Somoskőújfalu vonalon járt egészen a [[1990-es évek]] elejéig<ref> Az 1993-as menetrend szerint Varsó felé a vonat már a Budapest–Komárom útvonalon hagyta el az országot: [http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1993/1_07.jpg]</ref>. Ismertebb szolvák és lengyel nemzetközi gyorsok voltak, az [[1990-es évek|'90-es években]], a Bem, a Salgó illetve az Urpín. A Bem Wrocławig, nyáron [[Szczecin]]ig, az Urpín Besztercebányán át Zsolnáig, később [[Csaca|Csacáig]], a Salgó pedig [[Losonc]]ig közlekedett. A legtovább az Urpín gyorsvonatból "lecsonkított" belföldi gyorsvonat közlekedett, egészen [[2008]]-ig.
{{csonk-szakasz}}
 
A nemzetközi vonatok mellett közlekedtek közvetlen sebes és gyorsvonatok is [[Salgótarján]]ig, illetve egy időben közvetlen nemzetközi személyvonat [[Hatvan]] és [[Losonc]]<ref>[http://users.atw.hu/diesirae2/2001/81_04.jpg A vonal menetrendjének részlete 2001-ből]</ref>, illetve [[2005]] és [[2006]] között közlekedett egy [[Tiszai pályaudvar|Miskolc-Tiszai]]–[[Bánréve]]–[[Fülek]]–[[Hatvan]] nemzetközi személyvonat közlekedett.<ref>[http://www.regionalbahn.hu/2011/07/bhv-val-felvideken.html Bhv-val a Felvidéken - RegionalBahn]</ref>
Az [[1980-as évek]]ben a vonalnak élénk forgalma volt. Sok nemzetközi gyorsvonat közlekedett erre. A leghíresebbek közülük a [[Polonia Expressz]] amely a [[Varsó]]-[[Budapest]]-[[Belgrád]] útvonalon közlekedett és az [[1990-es évek]] elejéig [[Hatvan]]tól ezen a vonalon érte el az országhatárt.<ref>{{cite web
| url = http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1987/81_01.jpg
| title = A vonal menetrendjének részlete 1987-ből
| accessdate = 2012-06-20
| format =
| publisher =
| language = magyar}}</ref>
 
A vonalon az ütemes menetrend bevezetése óta hétköznap reggel és délután egy, hétvégén illetve hétköznap napközben és este kétóránként járnak a személyvonatok [[Somoskőújfalu]] és [[Hatvan]] között. Ezek mellett munkanapokon közlekedik egy közvetlen [[Pásztó]]–[[Hatvan]] személyvonat, illetve tanév ideje alatt vasárnaponként egy közvetlen sebesvonatpár [[Somoskőújfalu]] és [[Budapest]] között.
Ebben az időszakban többek között volt sok közvetlen vonat a [[Budapest|fővárossal]] amelyek némelyike közvetlen kocsikat is továbbított (pl:[[Hatvan]]tól [[Debrecen]]be).<ref>{{cite web
| url = http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1987/81_02.jpg
| title = A vonal menetrendjének részlete 1987-ből (2.oldal)
| accessdate = 2012-06-20
| format =
| publisher =
| language = magyar}}</ref>
Ebben az időben a vonalra jellemző volt még hogy közvetlen vonat ment [[Salgótarján]]ból [[Kál]]-[[Kápolna|Kápolnára]] és az akkor még vasúttal elérhető [[Mátranovák]]ra is.
Az [[1990-es évek]]ben már gyérült ugyan a forgalom de még akkor is rengeteg nemzetközi gyorsvonat közlekedett a vonalon (pl: Salgó, Bem, Urpin) illetve voltak közvetlen belföldi gyorsvonatok is valamint közvetlen személyvonat [[Hatvan]] és [[Losonc]] között.<ref>{{cite web
| url = http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1997/81_01.jpg
| title = A vonal menetrendjének részlete 1997-ből
| accessdate = 2012-06-20
| format =
| publisher =
| language = magyar}}</ref>
 
== Járművek ==
A [[2000-es évek]] elején a vonalon újabb ritkítások voltak de a menetrendben továbbra is megmaradtak bizonyos gyorsvonatok így a Salgó és az Urpin. Közülük legtovább az Urpin közlekedett [[2008]]-ig. [[2001]]-ben például találunk a vonalon két nemzetközi gyorsvonatot tizenhárom személyvonatpárt és közvetlen [[Hatvan]]-[[Salgótarján]] sebesvonatot, de ebben az időben még mindig megvolt a közvetlen [[Hatvan]]-[[Losonc]] személyvonat a kora reggeli és a késő délutáni inkább kora esti órákban<ref>{{cite web
| url = http://users.atw.hu/diesirae2/2001/81_04.jpg
| title = A vonal menetrendjének részlete 2001-ből
| accessdate = 2012-06-20
| format =
| publisher =
| language = magyar}}</ref><ref>{{cite web
| url = http://users.atw.hu/diesirae2/2001/81_01.jpg
| title = A vonal menetrendjének részlete 2001-ből
| accessdate = 2012-06-20
| format =
| publisher =
| language = magyar}}</ref>.
[[Fájl:15.09.96 Tar 750.110 (14006462344).jpg|thumb|300px|A 110-es pályaszámú "Búvár" az Urpín Nemzetközi gyorsvonattal [[Tar vasútállomás|a tari vasútállomáson]] [[1996]]-ban]]
=== Napjainkban ===
 
A legelső, még [[Magyar Északi Vasút|MÉV]]-es járműveket a [[Bécsújhelyi Mozdonygyár]] gyártotta le (MÉV 3–8; MÉV 1–2, 9–16).
A vonal sajnos napjainkban az országban található fővonalakhoz képest eléggé rossz állapotban van. A vonalon [[2008]]-óta ütemes menetrend van illetve közvetlen [[Budapest]]ről közlekedő gyorsvonat sincs amely bekapcsolná az országos vérkeringésbe. Egyetlen sebesvonat közlekedik [[Budapest]] felé, de az is csak [[vasárnap]]onként a [[főváros]]ban tanuló diákokat viszi. A vonalon jelenleg a [[MÁV]] [[MÁV 6341|6341]]-es jelzésű motorvonatai közlekednek.
== Műszaki adottságok ==
[[Fájl:2016 12 22 Salgótarján személyvonat.jpg|thumb|200px|A 020-as pályaszámú [[MÁV 6341 sorozat|"Uzsgyi"]] becenevű motorvonat [[Salgótarján]]ban a Móricz Zsigmond úti vasúti átjáró előtt]]
 
A gőzösök hőskorában már a [[MÁV 424 sorozat|424-es sorozatú]] gőzmozdonyok is közlekedtek a vonalon, a tolatási feladatok ellátására a [[MÁV 377 sorozat|377-es sorozat]] szolgált. A háború után a [[USATC S160|411-es sorozatú]] és az [[DRB 52 sorozat|520-as sorozatú]] gőzösök közlekedtek kivonásukig. A Kál-Kápolnáról illetve Mátranovákról Salgótarjánig feljáró vonatokat a [[MÁV 375 sorozat|375-ös sorozatú]] gőzmozdonyok húzták. Nagy részük a hatvani fűtőház tagja volt, a kisebb gőzösök (377, 375) otthona Kisterenye volt.
=== Járművek ===
 
Az [[1970-es évek]] végétől, [[1980-as évek]] elejétől, a személyvonatok jellemző vontatójárművei a MÁV [[MÁV M40 sorozat|M40]]-es, illetve az [[MÁV M62 sorozat|M62]]-es mozdonyai húzták.
A vonalon az első járműveket a [[Belgium|belga]] Cockerill cég készítette ezek a járművek az [[1920-as évek]]ig szolgáltak a vonalon.<ref name="81vonal_tortenet"/> A vonalon később megjelentek a [[MÁV 424]]-es sorozata később pedig a [[MÁV 411]]-es sorozat is. Az [[1980-as évek]]től a dízelmozdonyok jelentek meg a [[MÁV M40]]-es és a [[MÁV M62]]-es sorozata. Előbbit személy- míg utóbbi tehervonatokat továbbított. Később a [[MÁV M41]]-es sorozat is feltűnt a vonalon.
 
Az [[1990-es évek]]től kezdve a nemzetközi gyorsvonatokat a MÁV [[MÁV M41 sorozat|M41]]-es sorozatú mozdonyai, majd később a [[magyarország]]i személyzet a típusvizsgák megszerzése után már a [[ČSD T 478.3 sorozat|ŽSR 750]]-es sorozatú, "Búvár" becenevű mozdonyaival jártak, vegyesen, szlovák illetve magyar kocsikkal.
A [[2008]]-as menetrendváltás után a [[MÁV 6341]]-es sorozatú kocsik közlekednek amelyeket a [[Szentes]]i Gépészeti Főnökség ad ki. A [[MÁV M62]]-es mozdonyok a tehervontatásból veszik ki a részüket míg az [[MÁV M41]]-ket a [[Dél-Alföld]]re csoportosították.
A helyi forgalomban az [[MÁV M41 sorozat|M41]]-es sorozatú mozdonyok vettek részt [[Bhv]] kocsikkal, és a hozzájuk tartozó, M41-el vezérelhető, 100-as sorozatú BDt vezérlőkocsikkal.
 
A korábbi, [[1980-as évek|1980-as]] és [[1990-es évek]]ben, közvetlen [[Salgótarján]]ból [[Kál-Kápolna vasútállomás|Kál-Kápolnára]] illetve [[Mátranovák]]ra közlekedő vonatokat [[Bzmot]] motorvonatokkal közlekedtették le. [[Bzmot]] motorvonat a vonalon utoljára [[2016]] nyarán közlekedett a [[Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal]]on zajló vágányzár idején, 2 motor+pótkocsi összeállítású szerelvény járt az Uzsgyik helyett.
=== Biztosítóberendezések ===
 
A helyi vonatok ezen összeállítással a [[MÁV 6341 sorozat|MÁV 6341]] sorozat [[2006]]-[[2007]]-es megjelenéséig közlekedtek, azóta is az "uzsgyi" becenévre hallgató motorvonatok közlekednek. Mozdonyos vonattal már csak a motorvonatok esetleges szolgálatképtelensége miatt lehet találkozni, ezeket akár az [[MÁV M40 sorozat|M40]], [[MÁV M41 sorozat|M41]], illetve [[MÁV M62 sorozat|M62]] sorozatú mozdonyok húzhatják, 1 vagy 2 kocsival.
A vonalon lévő biztosítóberendezések különfélék. A [[Selyp]]-[[Hatvan]] szakaszon a Budapest Telefongyár által [[Integra]]-[[Siemens]] licenc alapján készített Domino55-ös típusú biztosítóberendezés működik mint például [[Salgótarján]]-külső pu.-n illetve [[Somoskőújfalu]] állomásán is. Ezeken az állomásokon a váltókat automatikusan állítják a jelzők pedig biztosított fényjelzők<ref name="biztber">{{cite web
 
| url = http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=67580952&t=9146899
A nemzetközi teherforgalom idején a miskolci illetve a hatvani [[MÁV M62 sorozat|M62]]-es sorozatú tehervonatok húzták a tranzit tehervonatokat, míg a vonali "tolatós" kiszolgálást [[MÁV M43 sorozat|M43]] illetve [[MÁV M47 sorozat|M47]] sorozatú mozdonyok végezték el. Manapság már csak a tolatós tehervonat közlekedik a salgótarjáni ócskavastelepre amit a hatvani [[MÁV M47 sorozat|M47]] sorozatú mozdonyok húznak.
| title = A vasútvonal biztosítóberendezései felsorolva az Index fórumban.
 
| accessdate = 2010-12-30
== A pálya ==
| format =
[[Fájl:81 vonal pálya.png|right|thumb|175px|A pálya részlete. A vonal kb. 90%-án hasonló felépítménnyel találkozhatunk.]]
| publisher=[[Index.hu|Index]]| Fórum: Hatvan-Somoskőújfalu vonal topic.
A vonalon 54 kg/fm [[Sín|sínrendszerű]] részben hézagnélküli, [[sínleerősítés|GEO rendszerű sínleerősítéses]], részben betonaljas felépítmény van az átmenő fővágányokon. A [[Tar vasútállomás|Tar]]–[[Nagybátony vasútállomás|Nagybátony]] szakaszon található a vonalon jelenlegi leghosszabb, összefüggő, [[Faalj|faaljas]] pálya, ám ezen a szakaszon is elkezdődött a faaljak cseréje vasbetonaljra. Az állomások mellékvágányainak nagy részén korszerűtlenebb felépítmény található (kivéve: [[Somoskőújfalu vasútállomás|Somoskőújfalu]], [[Salgótarján külső vasútállomás|Salgótarján-Külső]], [[Tar vasútállomás|Tar]], [[Szurdokpüspöki vasútállomás|Szurdokpüspöki]], [[Selyp vasútállomás|Selyp]] és [[Mátravidéki Erőmű vasútállomás|Mátravidéki Erőmű]] állomások, ahol a fővágánnyal megegyező a mellékvágányok felépítménye) A közutak [[Útátjáró|útátjárói]] nagy részét az elmúlt években az elhasználódott Bodán-rendszerűről Strail-rendszerűre építették át.
| language = magyar}}</ref>.
 
A vonal a Hatvan–Selyp szakasz kivételével egyvágányú, előbbi két állomás között, közel 11 kilométer hosszan kétvágányú. Jelenleg ez az országban az egyetlen nem villamosított kétvágányú pályaszakasz. A vonatok ezen a szakaszon mindkét irányba a jobb vágányt használják, a bal vágányt menetrend szerint csak a munkanapokon közlekedő [[Pásztó]]–[[Hatvan]] személyvonat használja, a vágányt egyébként csak különleges esetekkor használják.
[[Apc]]-[[Zagyvaszántó]], [[Pásztó]], [[Nagybátony]] és [[Kisterenye]] állomásokon a biztosítóberendezés Siemens&Halske típusú a váltó központi vonóvezetékes állítású és a jelzők biztosított alakjelzők.<ref name="biztber"/>
 
A pályasebességek a következőképpen alakulnak. [[Hatvan]] és [[Lőrinci (Magyarország)|Selyp]] között, a jobb vágányon 100 km/h-val, a bal vágányon a mozdonyvontatású szerelvények 60 km/h-val, a motorvonatok 70 km/h-val közlekedhetnek. A [[Lőrinci (Magyarország)|Selyp]]–[[Salgótarján]] szakaszon a mozdonyvontatású szerelvények 60 km/h-val, a motorvonatok 70 km/h-val közlekedhetnek, míg a [[Salgótarján]]–[[Somoskőújfalu]] szakaszon a meredek, íves pályarészek miatt 40 km/h sebességkorlátozás van érvénybe.
[[Szurdokpüspöki]], [[Tar]] és [[Zagyvapálfalva]] állomásain a váltók helyszíni állításúak a jelzők pedig nem biztosított alakjelzők.<ref name="biztber"/>
 
== Biztosítóberendezések ==
 
[[Somoskőújfalu vasútállomás|Somoskőújfalu]], [[Salgótarján külső vasútállomás|Salgótarján-Külső]], [[Selyp vasútállomás|Selyp]] és [[Mátravidéki Erőmű vasútállomás|Mátravidéki Erőmű]] állomásokon, és a Pásztói Áruraktár iparvágánykiágazás fedezésére [[Domino (biztosítóberendezés)|Domino 55]], a [[Hatvan vasútállomás|hatvani]] pályaudvaron Domino 70 típusú jelfogós biztosítóberendezés üzemel, központi állítású váltókkal és biztosított fényjelzőkkel. [[Kisterenye vasútállomás|Kisterenye]], [[Nagybátony vasútállomás|Nagybátony]], [[Pásztó vasútállomás|Pásztó]] és [[Apc-Zagyvaszántó vasútállomás|Apc-Zagyvaszántó]] vasútállomásokon [[Siemens–Halske biztosítóberendezés]] üzemel, központi (vonóvezetékes) állítású váltókkal és biztosított alakjelzőkkel. [[Zagyvapálfalva vasútállomás|Zagyvapálfalva]], [[Tar vasútállomás|Tar]], [[Szurdokpüspöki vasútállomás|Szurdokpüspöki]] állomásokon és a [[Jobbágyi megállóhely|jobbágyi]] iparvágány elágazásnál kulcsazonosítós berendezés működik, helyszíni állítású váltókkal és nem biztosított alakjelzőkkel.
 
Az útátjárók többségében fénysorompó, vagy fény- és félsorompó üzemel, azonban bizonyos állomások (Zagyvapálfalva, Kisterenye, Nagybátony, Tar, Pásztó, Szurdokpüspöki, Jobbágyi, Apc-Zagyvaszántó) közvetlen közelében található útátjárókban továbbra is csapórudas ("tekerős") sorompók üzemelnek.
 
A vonalon a Hatvan–Selyp szakasz térközbiztosított (ezen a szakaszon [[Egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés|jelfeladás]] is van), így ott lehetséges a térközi közlekedés rend, míg a Selyp–Somoskőújfalu szakaszon állomástávolságú közlekedési rend van érvénybe.
 
== Látványosságok a vonal mentén ==
186 ⟶ 152 sor:
| publisher = Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei - Vasútállomások.hu
| language = magyar}}</ref>
* A [[Somoskői vár|somoskői]] és a [[Salgó vára|salgói vár]] amelyeket a végállomásról leszállva és [[11B busz (Salgótarján)|buszra]] átszállva könnyen elérhetünk.
* [[Pásztó]] állomásáról könnyen eljuthatunk a közeli [[Hollókő]] Ófalujába ami a [[világörökség]] részét képezi.
* [[Mátraszőlős-Hasznos megállóhely]]től [[Pásztó]] felé elérhetjük a [[Hasznosi víztározó]]t.
211 ⟶ 177 sor:
 
== Források ==
 
=== Megjegyzések ===
 
<references group=jegyzet />
 
=== Jegyzetek ===
 
{{források}}
224 ⟶ 184 sor:
{{Commonskat|Hatvan–Somoskőújfalu vasútvonal}}
* [http://www.vasutallomasok.hu/vonkep.php?num=81 81-es vasútvonal – Vasutallomasok.hu]
* [http://www.vpe.hu/takt/vonal.php?id=101098585 VPE–TAKT adatbázis]
 
{{magyar vasútvonal}}
234 ⟶ 193 sor:
[[Kategória:Salgótarján közlekedése]]
[[Kategória:Nógrád megye]]
[[Kategória:Szlovákia vasútvonalai]]
[[Kategória:Heves megye]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal”