„Labdaházi eskü” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.186.113.142 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.186.113.142 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére)
 
== Következmények ==
[[Június 23.|Június 23]]-án a király megjelent a Nemzetgyűlés előtt. Nyilatkozatában az adók és a kölcsönök megszavazásának jogát a rendekre ruházta, elfogadta a személyes szabadságot, a sajtó szabadságát, a közigazgatás decentralizálását. Összességében elfogadta a [[liberális]] követeléseket, de elutasította a jogok egyenlőségét: a hivatalok nem mindenki számára elérhetők, a fejenkénti szavazás csak bizonyos kérdésekre korlátozódik, a változások nem érintik a következő rendi gyűléseket. Javaslatait - melyek egy arisztokratikus monarchiát céloztak meg - éppen ezért a Nemzetgyűlés elutasította. A király pedig az ellenszegülő képviselőkkel szemben ekkor nem alkalmazott erőszakot.buzi
 
A helyzetet tovább bonyolította, hogy [[június 25.|június 25]]-én 47 nemes csatlakozott a harmadik rendhez. Így az uralkodó [[június 27.|június 27]]-én maga parancsolta meg a kiváltságosoknak, hogy csatlakozzanak a Nemzetgyűléshez. Az [[Alkotmányozó Nemzetgyűlés]] ezzel tulajdonképpen létrejött, bár hivatalosan csak [[július 9.|július 9]]-én vette fel a nevet.
 
A király és környezete közben ellen csapásraellencsapásra készült: csapatokat vezényelt Párizs köré, július 11-én pedig menesztette Neckert. A felkelés július 12-én kitört.
 
== Jegyzetek Sziasztok buzikáim szoptok??? ==
{{források}}