„Brahma-szútra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''Brahma-szútra''' ([[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: ब्रह्म सूत्र) az [[upanisadok]]ban, [[Brahman]]ról, a végső valóságról kifejtett tant, 555 [[Szútra|szútrá]]ban (''mondattöredékben'') rendszerező ősi indiai mű.
A szöveget [[Bádarájana|Bádarájaná]]nak, a feltehetőleg [[I. e. 1. század|Kr. e. 1. század]]ban élt bölcsnek tulajdonítják, de lehetséges, hogy végső formáját csak évszázadokkal később nyerte el. Az indiai irodalomban több más neve is van: '''Védánta-szútrá'''nak (वेदान्त सूत्र) vagy ''Uttara-mímánszá-szútrá''nak is nevezik, mivel a szöveg a [[védánta]] filozófiáját vázolja fel. ''Bádarájana-szútrá''nak is hívják feltételezett szerzője neve után, és ''Vjásza-szútrá''nak is, mivel egy másik hagyomány szerint egy Vjásza nevű bölcstől származik. ''Sáríraka-szútrának'' is nevezik, mivel azt vizsgálja, "ami testet öltött", vagyis az egyéni [[önvaló]]t ([[Ádi Sankara|Sankara]] szerint) vagy [[Brahman]]t ([[Rámánudzsa]] szerint).
A többi szútrákhoz hasonlóan, rendkívül rövidek, szinte szándékosan homályosak, kommentárok nélkül érthetetlenek. [[Sankara]], [[Rámánudzsa]], [[Madhva]] és [[Vallabha]] is írt hozzá kommentárt, melyek többé-kevésbé eltérnek egymástól. Sankara [[Monizmus|monisztikus]] (''advaita-váda'') kommentárja a nyugati szakemberek túlnyomó többségének felfogása szerint a rendszer tartalmának leghűebb kifejezése. Alapgondolata Brahman és az [[átman]] egysége. Rámánudzsa [[Teizmus|teisztikus]] szellemben magyarázta e szútrákat, s az [[üdvösség]] útját az istenség odaadó szeretetében látta ([[bhakti]]). Az ő rendszere a visista-advaita, "a modifikált monizmus". Az egyéni lelkek, akiket Isten, a Legfőbb Lélek, bocsátott ki magából, nem azonosak vele, hanem egyénileg különböző, tudatos lények s mindörökké ilyenek maradnak is - azután is, hogy a lét körforgatagából kikerülve az istenség jelenlétében örök boldogságot élveznek.
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
* Schmidt József: Bevezetés India örökléttanába
* Akadémiai Kiadó: Világvallások
{{Nemzetközi katalógusok}}
| |||