Wikipédia

„Római katolikus egyház” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Bevezetés: fogalmazás
a szembenálló javítva szembenálló-ra
22. sor:
''A „katolikus" szó további magyarázatához lásd a [[Katolicizmus]] szócikket!''
 
A [[ógörög nyelv|görög]] szó ''(katholikosz)'' a kereszténységen kívül '''„általános'''”t, vagy '''„egyetemes”'''t jelent. A keresztény irodalomban először [[Antiochiai Szent Ignác]] szmirnaiakhoz írt levelében (Kr.u. [[110]]) találkozunk vele mint az Egyház elfogadott ismertetőjegyével. Ebben a [[püspök]]kel szembenállószembennálló [[Nagy egyházszakadás|skizma]]tikus [[eucharisztia|eucharisztikus]] közösség ellen érvel: ''„Azt az eucharisztiaünneplést fogadják el hitelesnek, amelyet a püspök vagy megbízottja vezet. Ahol a püspök jelen van, ott legyen a (keresztény közösség) teljessége is; hasonlóképpen, ahol Jézus Krisztus van, ott van a '''Katolikus Egyház''' is.”'' (8,1-2).<ref>Vö. ''Apostoli atyák. Ókeresztény írók 3.'' (szerk. Vanyó László). [[Szent István Társulat]], Budapest, 1980. ISSN 0209-7613 190. o.</ref> Itt a „katolikus” jelző valószínűleg az '''„igaz”''' Egyházat jelenti, de az igaz Egyház egyetemességére is utal: az igaz Egyház egyetemességre törekszik: a hívők teljességét akarja magában foglalni. A [[Szent Polikárp]] szmirnai püspök vértanúságáról szóló levél ([[2. század]] közepe) a „katolikus” kifejezést „egyetemes” értelemben használja (8,1), majd [[Alexandriai Szent Kelemen]]nél (Strom 7,17) és [[Quintus Septimius Florens Tertullianus|Tertullianus]]nál (De Praescriptione 26,9; 30,2) az ignáci értelemhez áll közel: az igaz Egyházat jelenti az eretnek csoportokkal szemben. A [[3. század]]tól kezdve a két jelentés egybefonódott, és a „katolikus” egyszerre jelentett „igaz” és „egyetemes” egyházat. Később az Egyház katolicitása azt jelentette, hogy (1) földrajzilag egyetemes, amennyiben az egész földre kiterjed; (2) [[antropológia]]ilag egyetemes, amennyiben minden népet és társadalmi osztályt magában foglal. Teljessége pedig abban áll, hogy (1) az igazság teljességét tanítja; (2) minden [[bűn]]ből kigyógyít, (3) minden [[erény]]re megtanít, és a [[Szentlélek]] minden ajándékát kiárasztja a lelkekre.<ref>Vö. [[Jeruzsálemi Szent Cirill]]: Hom. Cat. 18,23</ref><ref>Vö. Kereszty Rókus: 102-103. o.</ref>
 
Az egyház hivatalos neve: Katolikus Egyház, viszont a köznyelvben gyakran ''római katolikus egyház''ként, vagy ''római egyház''ként utalnak rá. Ez a kifejezés azonban kétértelmű is lehet, ugyanis lehet alatta a teljes katolikus egyházat is érteni, beleértve a [[keleti katolikus egyházak]]at is; de néhol ez csak a római, azaz a [[latin rítusú katolikus egyház]]ra vonatkozik, megkülönböztetve azt a katolikus egyház keleti részegyházaitól, sőt, akár jelentheti csak a római egyházmegyét vagy [[Róma]] városának egyházközösségét is. Az első esetben a „római” jelző Róma püspökére, a [[pápa (egyházfő)|pápára]] utal, hogy kifejezze az egész katolikus egyház közösségét és egységének alapját vele. A jelző a [[reformáció]] korától vált a köznyelv, sőt a [[teológia]]i nyelv részévé,<ref>Például [[XII. Piusz pápa]] is többször használja ezt a kifejezést [[enciklika|enciklikáiban]].</ref> amikor a Rómától elszakadt, de magukat „[[Protestantizmus|protestáns]] katolikusoknak" nevező közösségek, mint például az [[Anglikán Közösség|anglikán egyház]] (angol katolikus egyház) így különböztette meg magát a „római katolikusoktól”. Ezt később a katolikusok is elkezdték használni – elsősorban [[apologetika|apologetikus]] céllal - önmaguk megnevezésére, majd több helyen a polgári meghatározás is ezt vette át.<ref>Vö. Thurston, H. (1912). [http://www.newadvent.org/cathen/13121a.htm ''Roman Catholic''. In ''The Catholic Encyclopedia''.] New York: Robert Appleton Company. Ellenőrizve: 2008. november 10.</ref> A második esetben a „római” kifejezés csak a latin rítusú egyházmegyékre vonatkozik, hogy így tegyenek különbséget a keleti katolikus rítusúaktól. Ez az értelem elsősorban ott jellemző, ahol együtt élnek a különböző rítusú katolikusok – például [[Magyar katolikus egyház|Magyarországon]] is. A magyar köznyelvben tehát mindkét értelem szerint találkozhatunk a jelzővel, viszont a keleti egyházak tagjai sértőnek találhatják az olyan kifejezést, mint például „görög rítusú római katolikus”.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Római_katolikus_egyház”