„Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Forgalom: Mátramindszent |
|||
102. sor:
Az [[1867]]-es átadás évében már 57 ezer embert és ezer tonna szenet szállítottak a vonalon. A legnagyobb forgalmat mégis az [[1980-as évek]]ben produkálta a vonal. A teherforgalom jelentős részét a Somoskőújfalunál belépő tranzit tehervonatok, valamint a [[salgótarján]]i üzemekből (Acélgyár, Öblösüveggyár, Bányagépgyár) induló menetek mellett a selypi cukorgyár vonatai alkották. A [[Szénbányászat Nógrád megyében|Kelet-Nógrádi]] és [[Heves megye|Hevesi]] szénbányák nagy része is kapcsolódott valamilyen formában a vonalhoz, vagy közvetlen iparvágánnyal, vagy kisvasútról történő átrakodás folyamán került a kitermelt szén a normál nyomtávú vasúton közlekedő tehervonatokba. A legjelentősebb ilyen bányakapcsolatai a vonalnak az alábbiak voltak: Zagyva-rakodó, József-rakodó, [[Kisterenye]], [[Petőfibánya]]. Ezek mellett gyakran adott fel fát az erdészet bizonyos állomásokon.
A tranzit tehervonatok nagy részét végül az idő elteltével elterelték [[Kassa]]-[[Hidasnémeti]] irányába, az üzemi kiszolgálások nagy része a gyárak bezárásával megszűnt, így a teherforgalom a vonalon jelentősen megcsappant. Manapság már csak a salgótarjáni ócskavastelep kiszolgálása zajlik heti két alkalommal (kedden és csütörtökön) illetve időszakosan fát adnak fel [[Salgótarján külső vasútállomás|Salgótarján-külső pályaudvaron]], valamint [[
A személyforgalom jelentős részét a [[2000-es évek]]ig a nemzetközi vonatok képezték, amelyek [[Budapest]]et kapcsolták össze ([[Csehszlovákia|Cseh]])[[Szlovákia|Szlovákiával]] nagyobb városaival ([[Zólyom]], [[Besztercebánya]], [[Zsolna]]), és [[Lengyelország]] nagyobb városaival, a fővárossal [[Varsó]]val és [[Wrocław]]val. A legismertebb ilyen vonat a Polonia nemzetközi gyorsvonat volt amely a [[Belgrád]]–[[Budapest]]–[[Varsó]] útvonalon közlekedett. Az [[1987]]-es menetrend szerint<ref>A MÁV 1987-es menetrendje, részlet: [http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1987/80a_06.jpg];[http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1987/81_01.jpg]; [http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1987/81_03.jpg]</ref>, [[Budapest]] és az országhatár között a Budapest–Hatvan, Hatvan–Somoskőújfalu vonalon járt egészen a [[1990-es évek]] elejéig<ref> Az 1993-as menetrend szerint Varsó felé a vonat már a Budapest–Komárom útvonalon hagyta el az országot: [http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/1993/1_07.jpg]</ref>. Ismertebb szolvák és lengyel nemzetközi gyorsok voltak, az [[1990-es évek|'90-es években]], a Bem, a Salgó illetve az Urpín. A Bem Wrocławig, nyáron [[Szczecin]]ig, az Urpín Besztercebányán át Zsolnáig, később [[Csaca|Csacáig]], a Salgó pedig [[Losonc]]ig közlekedett. A legtovább az Urpín gyorsvonatból "lecsonkított" belföldi gyorsvonat közlekedett, egészen [[2008]]-ig.
| |||