„II. József magyar király” változatai közötti eltérés

 

Még a türelmi rendelet évében a [[Róma|Rómának]] küldött egyházi jövedelmeket zárolta, és bevezette a [[pápa (egyházfő)|pápai]] [[bulla|bullákat]] kihirdetésük előtt történő udvari ellenőrzését. II. József állammodelljében ugyanis az egyház pusztán az uralkodó egyik eszköze volt, így a róla elnevezett [[jozefinizmus|jozefinista]] politika jegyében igyekezett megvalósítani az államegyházat. Meggyőződése volt, hogy az egyházi vagyonnal szabadon gazdálkodhat, ha finanszírozza annak közfeladatait (oktatás, egészségügy), és biztosítja a valóban nép körében forgó alsópapság megélhetését. Ezek számát és javadalmait még növelte is. 1782. január 12-én kiadott szekularizációs rendeletével több, tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal nem foglalkozó [[szerzetesrend]]et és mintegy 140 [[kolostor]]t (1484 szerzetessel és 190 apácával) feloszlatott. Megszűnt a jezsuita,

 

Mindez kiváltotta a [[pápai állam]] rosszallását: [[VI. Piusz pápa]] [[1782]]-ben maga utazott Bécsbe („[[fordított Canossa-járás]]”), de József nem változtatott politikáján. (Sőt, az anekdota szerint még csak kezet sem csókolt az [[pápa (egyházfő)|egyházfőnek]], hanem kézfogással üdvözölte.) [[1783]]-ban a papnevelést is állami feladattá tette, és ugyanebben az évben tett római látogatása során sem sikerült meggyőzni intézkedései visszavonásáról.