Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎1989 után: Egyértelműsítés
Az [[1990-es évek]]ben a [[Kriterion Könyvkiadó]] folytatta ez irányú korábbi tevékenységét: megjelentette [[Engel Károly (irodalomtörténész)|Köllő Károly]] román-magyar kapcsolattörténeti tanulmánykötetét (''Confluenţe literare.'' 1993), amelyet a [[cenzúra]] az [[1980-as évek]] közepén félretétetett; a fiatal román költők szintén leállított magyar nyelvű antológiáját (''Hajónapló.'' 1990); kétnyelvű kiadásban kiadta [[József Attila]] 32 versét [[Paul Drumaru]] fordításában (1996), s kétkötetes válogatásban Paul Drumaru magyar fordításait (Transland. 1999), amelyben a fordító Adytól Kovács András Ferencig ölelte át a modern magyar lírát; ''A Szfinx válaszol'' címmel László Ferenc kötetet állított össze az Enescuval készített interjúkból (1995), ugyanakkor a kiadó új, Gordiusz c. sorozatában megjelentette [[Borsi Kálmán Béla]] könyvét (''Illuzió és ismétléskényszer.'' 1995) a 19. század derekának magyar-román kapcsolatairól s Lucian Boia románul nagy visszhangot kiváltott kötetét (''Történelem és mítosz a román köztudatban''. 1999). A kolozsvári [[Dacia Könyvkiadó|Daciánál]] megjelent a magyar irodalom szorgalmas fordítója, az [[Áprily Lajos]]t, [[Kosztolányi Dezső]]t is tolmácsoló [[Petre Şaitiş]] kétnyelvű, román-magyar [[ballada]]fordítás kötete és [[Mircea Popa]] tanulmányainak válogatása (''Apropieri literare şi culturale româno-maghiare.'' Kolozsvár, 1998); a Polis Könyvkiadó Gelu Păteanu fordításában [[Kovács András Ferenc]] gyermekverskötetét adta ki (Cântec şui. Kolozsvár, 1994). A [[Korunk]] két nagy válogatást is eljuttatott az olvasókhoz román fordításban a folyóiratban közölt tanulmányokból, cikkekből (Cumpăna 1994; Cumpăna 1996), s évek óta a kolozsvári ''Apostrof'' c. folyóirattal közös rendezvényeken állítja témaközpontba a román-magyar irodalmi kapcsolatok különböző problémáit, közös múltunk közös mozzanatait. Jelzésértékű, bár szórványos néhány bukaresti vagy vidéki román kiadó érdeklődése a román-magyar irodalmi kapcsolatok körébe eső művekkel kapcsolatban: a temesvári Helicon Kiadóé, amely megjelentette a [[Jászvásár|iaşi]]-i fordító, N. I. Pintilie nagyszabású (közel 800 oldalas) román [[Petőfi Sándor|Petőfijét]], a kolozsvári Pro Media Kiadóé, amely vállalta Gavril Scridonnak az 1980-as években a cenzúra által leállított romániai magyar irodalomtörténetét (''Istoria literaturii maghiare din România.'' Kolozsvár, 1996), a bukaresti Univers Kiadóé, amely Pomogáts Béla válogatásában, nagyrészt Gelu Păteanu fordításában egy [[Ady Endre|Adytól]] [[Ottlik Géza|Ottlik Gézáig]] tekintő irodalmi antológiát jelentetett meg (''Budapesta literară şi artistică.'' 1998 = Caiete Europene); a szintén bukaresti Pythagora Kiadóé, amely [[I. Tóth Zoltán]]nak ''Az erdélyi román nacionalizmus első százada.'' 1697-1792 c. könyvét tette hozzáférhetővé Maria Someşan fordításában (2001).
 
Az irodalmi sajtóban is nyomon követhető a román-magyar irodalmi kapcsolatok tematikájának folytonossága. A teljesség igénye nélkül említhetők a [[Helikon (folyóirat, 1990–)|Helikon]]ból Mircea Popa tanulmányai a [[brassó]]i [[Axente Banciu]] két háború közötti kezdeményezéseiről (1991/12), Sadoveanu és Móricz (1992/21), Lucian Blaga és a magyar irodalom (1991/18) kapcsolatairól. [[Kovács Ferenc (irodalomtörténész)|Kovács Ferenc]] ''Iorga és Bitay Árpád "történelmi kézfogásá"-ról'' (1992/10), Faragó József ''[[Köpeczi Béla]] román népköltési gyűjteményéről'' (1993/3) ír, [[Miskolczy Ambrus]] ''A mioritikus tér mítosza'' c. könyvét [[Lászlóffy Aladár]] (1995/8), ''Eszmék és téveszmék'' c. könyvét [[Gáll Ernő]] (1996/2) mutatja be; a ''[[Látó (folyóirat)|Látó]]'' 1992/5. számában ''Bizantinizmus és ortodoxia'' címmel egész szöveggyűjtemény jelenik meg a modern román gondolkodás jeleseinek e témával kapcsolatos írásaiból Ciorantól Andrei Corneáig; ugyanitt közli a folyóirat [[Bogdán László (költő)|Bogdán László]] esszéjét ''[[Emil Cioran|Cioran]] naplójáról'' és [[Borsi Kálmán Béla]] tanulmányát ''A román reformnemzedék bölcsőjénél'' címmel; a [[Korunk]]ban Kovács Ferenc felsorakoztatja Széchenyi István román kapcsolatainak eseményeit (1991/9), [[Gajdos Balogh Attila]] a transzilvanizmus román visszhangjának egy epizódját újítja fel (1991/10), [[Kántor Erzsébet]] azt tekinti át, hogyan látták a román írók [[Erdély]]t (1991/10); itt jelenik meg Andrei Pippidi ''Román-magyar irodalmi találkozások'' (1997/1) és [[Csaplár Ferenc]] ''[[Kassák Lajos|Kassák]] és a román [[avantgárd]]'' c. tanulmánya (2000/4).
 
== Források ==
41 315

szerkesztés