„Al-Aksza-mecset” változatai közötti eltérés

korr
(korr)
A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek.
 
Nem muszlimokat [[2000]]-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást [[2003]]-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Izrael kormánya a [[vakfWaqf]] muszlim tanácsnak engedte át a terület feletti teljes adminisztrációt.
 
== Építése, története ==
Később a területre az [[530-as évek]]ben [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] császár egy keresztény templomot épített, amit a korai [[7. század]]ban a [[perzsák]] leromboltak.
 
Amikor [[638]]-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, [[I. Omár kalifa|I. Omár]] [[kalifa]] ([[634]]-[[644]]) tette a helyet muszlim szent hellyé. Állítólag jeruzsálamJeruzsálem keresztény pátriárkájától, [[Szophróniosz]]tól kérdezte meg „[[Dávid király|Dávid]] mecsetjének” pontos helyét, és az ott található épületet újította fel, fejlesztette tovább muszlim kegyhellyé. A hely felszentelésében [[Kaab al-Ahbar]], muszlim hitre tért korábbi [[rabbi]] is részt vett. Az elképzelés ellen szóló erős érv, hogy akkor a második templom már hatszáz éve nem létezett és erősen vitatható, hogy annak helyéről volt-e fogalmuk az ott élőknek.
 
Az épületcsoport fejlesztését [[Abd al-Malik]] ([[685]]-[[705]]) [[omajjád]] kalifa, fia, [[I. al-Valíd]] (705-715), valamint utódaik is folytatták. Akkoriban kapta az épület az al-Aksza nevet. Az épületcsoport jelenlegi kialakulása a sokféle és sokirányú felújítások, építések, fejlesztések eredménye.