„Árpád híd (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a M3-as metróvonal |
→Története: hivatkozás, a háború előtt már működött |
||
22. sor:
== Története ==
Helyén már a [[Ókori Róma|rómaiak]] is létesítettek hidat, amely összekötötte [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot a túloldali [[erődítmény|erőd]]del. Az [[Árpád magyar fejedelem]] nevét viselő híd építését már [[1903]]-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak [[1929]]-ben írták ki.
[[Fájl:Az arpad hid madartavlatbol.jpg|left|thumb|270px|Az Árpád híd Pest felől nézve]]
Építése [[1939]]-ben indult meg [[Kossalka János]] tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A [[Buda (történelmi település)|buda]]i oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat [[1943]]-ban, a [[második világháború]] miatt félbehagyták. Ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. Már álltak a hídfők, a pillérek, a [[Óbudai-sziget|hajógyári-szigeti]] vasbeton áthidalás, a [[Margit-sziget]]i szárnyhíd és az acélhidak néhány része. Az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak fel a harcok során. [[1948]]-ban folytatták az építkezést.
A hidat végül [[1950]]. november 7-én nyitották meg, az eredetileg neki szánt [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] név helyett [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]]ról elnevezve, amely név azonban sosem ment át a köztudatba. A munkákat [[Széchy Károly (építőmérnök)|Széchy Károly]] és [[Sávoly Pál]] irányította. Az [[Újpesti vasúti híd]]
{{forrás|Ma a híd [[Budapest]] legforgalmasabb hídja, naponta mintegy {{szám|150000}} jármű halad át rajta.}}
| |||