„Szabó Lőrinc” változatai közötti eltérés

|kép=

|képméret=

<!--Élete-->

|születési dátum=[[1900]]. [[március 31.]]

 

Első versei a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' [[1920]]. júniusi számában jelentek meg. Ekkorra már járatos volt a legújabb európai költészetben, Babits mellett – és talán ellenében is – [[Stefan George]] költészetét tartotta példaképének és vitatkozva-tájékozott volt a századelőtől kifejlődő [[avantgárd]] mozgalmakban. Első kötete, az [[1922]]-ben megjelent ''Föld, Erdő, Isten'' ritka elismerést váltott ki. Még külalakját is külön méltatta a ''Nyugat'': hiszen a híres [[Kner Nyomda|Kner kiadó és nyomda]] egyik legszebb kiállítású kiadványa volt. Költőileg is szerencsésnek mondható csillagállás alatt indult: egy történelmi katasztrófa sújtotta környezetben poétikailag érvényesen tudta egyszerre megéreztetni az emberi kiszolgáltatottságot, a fiatal ember pánerotizmusát, és a létezés rendjében való tájékozódást.

A kötet még Babits baráti védettségében, ifjonti szerelmek és egyetemi társasági élet sikerei idején keletkezett. Megjelenése pillanatában ez a védettség már a múlté volt. A fiatalember fokozatosan elveszítette mestere barátságát. Menyasszonyát, [[Tanner Ilona|Tanner Ilonkát]], a később felvett nevén Török Sophie-ként ismert költőnőt Babits vette feleségül, és ez a kezdetben baráti hármasság egy életre szóló személyes ellentét forrásává vált. Egyetemi tanulmányait abbahagyva a fiatalember megnősült, ''[[Az Est Lapok|Az Est]]''-lapok irodalmi szerkesztőjének, Dr. [[Mikes Lajos]] és Prandtner Ilona – a költővel azonos napon (március 31.), de 1895-ben született, akkoriban megözvegyült – leányát, Mikes Klárát<ref>Teljes nevén: Mikes Klára Hermina Terézia</ref> vette feleségül [[1921]]. [[december 31.|december 31-én]] Budapesten, a Józsefvárosban.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. állami házassági akv. 1865/1921. folyószáma alatt.</ref> Ő lett a családfenntartó, akire rászakadt az értelmiségi nyomor. Állást vállalt ''Az Est''-lapoknál, előbb hírek gyorsírásos lejegyzője, majd stílusszerkesztő. ''Az Est''-lapok konszernje az [[első világháború]] után szerveződött: egy [[Bulvársajtó|bulvárlap]], ''Az Est'' újgazdag tulajdonos-szerkesztője, [[Miklós Andor]] megvásárolta az ország két nagy múltú [[liberális]] lapját, a ''[[Pesti Napló]]t'' és a ''[[Magyarország (újság)|Magyarországot]]'', majd az [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.|Athenaeum könyvkiadót]] és nyomdát. Ezzel létrejött a főváros legjelentősebb sajtóhatalma. Szabó Lőrinc előbb ''Az Est''nél dolgozott, majd 1926–27-es, másfél éves megszakítás után a ''Pesti Napló''hoz hívták vissza, végül [[1928]] őszétől [[1944]] végéig a ''Magyarország''nál lett olvasószerkesztő. [[Mikes Lajos]] [[1922]]. május 6-ától megindította Az Est-konszern három lapjára kiterjedő irodalmi rovatot. A költő számára így hosszú ideig ''Az Est''-lapok nemcsak munkahelyet, de publikációs lehetőséget is jelentettek. Bárha a lap szellemével nem egyszer vitában, egyes vezetőivel személyes feszültségben is élt (lásd ''Öreg barátaimhoz címzett vitatkozó vers''ét 1932-ből), a tulajdonos Miklós Andor, majd özvegye, Gombaszögi Frida, valamint – míg élt – az irodalmi rovatot vezető [[Mikes Lajos]] támogatását a lapkonszern fennállása idején, 1939-ig mindig élvezhette. Verseit, fordításait, tárcáit, riportjait ez a zsidó tulajdonban lévő, liberális lapkonszern jelentette meg. Mindazon írásai, amelyek a háború utáni igazolása idején megítélés tárgyát képezték, mind ebben a három napilapban (illetőleg a szintén humanista értékeket képviselő ''Nyugat'' folyóiratban) jelentek meg, az igazolási tárgyaláson pedig a valahai tulajdonos egyértelműen kiállt a költő személye mellett.