„Watzmann” változatai közötti eltérés

| pozíciós térkép = Alpok

}}

[[Fájl:Lage von Berchtesgaden.png|thumb|150px|Fekvése Németországban]]

[[Fájl:Watzmann-Hocheck Gipfelkreuz.jpg|250px|thumb|Kereszt a hegycsúcson]]

 

== Fekvése ==

Felső-[[Bajorország]] délkeleti szegletében fekszik a [[Königssee]] közelében. A Watzmann három község: [[Ramsau]], [[Berchtesgaden]] és [[Schönau am Königssee]] része, és a [[Berchtesgadeni Nemzeti Park]]hoz tartozik, amit 1978-ban hoztak létre.

 

 

== Növény- és állatvilág ==

A nagy magasságkülönbség és az ökológiai változatosság miatt különösen gazdag a növény- és állatvilág. Az alacsonyabb szinten főleg hegyi [[bükk (növénynemzetség)|bükkfaerdők]] dominálnak, melyek a magasban szubalpin vegyes erdőkbe váltanak. A felső erdős zónákban tűlevelű erdők uralkodnak, főleg [[Közönséges lucfenyő|lucfenyők]], [[Európai vörösfenyő|vörösfenyők]] és [[havasi cirbolyafenyő]]k nőnek. Ezeket a természetes erdőket azonban kivágták, helyükbe lucfenyő monokultúrák léptek. A berchtesgadeni sópárló nagy faigényének következményei főleg a Watzmann könnyen megközelíthető északi oldalán látszanak.

 

 

A nemzeti parkban és különösen a Watzmannál, a Keleti-Alpok számos növényfaja fordul elő, olyanok, melyek a Bajor-Alpok többi részén hiányoznak. Néhány példa:

{|

| valign="top"|

| valign="top"|

|}

A Watzmann állatvilágához többféle patás állat tartozik, például az [[Európai őz|őz]], a [[gímszarvas]] és a [[zerge]]. További alpesi állatok: a [[havasi nyúl]], a [[siketfajd]], a [[nyírfajd]] és az [[alpesi hófajd]], valamint [[császármadár|császármadarak]]. Emellett élnek itt [[szirti sas]]ok, [[alpesi szalamandra|alpesi szalamandrák]] és fekete [[keresztes vipera|keresztes viperák]]. [[Havasi mormota|Havasi mormoták]] csak a ''Trischübel''-hágó környékén fordulnak elő. [[Kőszáli kecske|Kőszáli kecskék]] csak ritkán tűnnek elő, amikor vadcsapásokon a ''Hagengebirge'' és a ''Röth'' erdeiből átjönnek. Előbbieket a Watzmann különböző magasságú területein élő állatfajai egészítik ki.

 

== Hó- és jégmezők ==

[[Fájl:Eiskapelle.JPG|thumb|250px|A jégkápolna boltívvel nyáron]]

A Watzmannon néhány hó- és jégmező egész évben megmarad. Ezek között az úgynevezett [[Watzmann-gleccser]] a felső vájatnál a legnagyobb, és jégkápolnája a könnyű elérhetősége miatt a legismertebb. A Szent Bertalan-kápolnától<ref>A ''Sankt Bartholomä'' (Szent Bertalan) kápolna a Königssee egyik félszigetén áll. A zarándokhely, ami már a [[12. század]]ban ismert volt, hajón vagy csak magas alpesi utakon közelíthető meg.</ref> egy órán belül elérhető. A jégkápolna valószínűleg az Alpok legalacsonyabban fekvő hómezőjének része, mely egész évben fennmarad. Az alsó vége az ''Eisbach'' patak völgyében található, mintegy 930&nbsp;m magasan. A jelenség hatalmas [[lavina|lavinákból]] táplálkozik, melyek tavasszal a keleti falról lezuhannak és a fal szegletében felhalmozódnak. Néha kialakul egy kapuszerű boltív is azon a helyen, ahol az ''Eisbach'' előbukkan. Néhány korábbi haláleset miatt az arra járókat táblák figyelmeztetik, hogy veszélyes belelépni.

 

== A Watzmann legendája ==

[[Fájl:Watzmann with shadows in the air.jpg|thumb|right|250px|A Watzmann „család”]]

Az északi irányból készített fényképeken és festményeken jobbról balra egymás mellett sorban állnak a [[:de:Datei:Familie Watzmann.jpg|„család” tagjai (kép)]]. Bal oldalon az asszony, jobb oldalon a király és köztük a gyermekeik. A legenda szerint egykor a kegyetlen Waze vagy Wazemann király uralkodott az országon. A feleségével és gyermekeivel együtt félelmet és borzalmat ébresztett az emberekben. Amikor egy parasztcsaládot lovával összetaposott, a parasztasszony elátkozta őt, hogy Isten kővé változtassa a királyt és családját. Ezután a föld megnyílt, tüzet köpött, a király és családja kővé változott. Egyes legendák szerint, a Königssee és az Obersee a királyi család összefolyt véréből keletkezett.<ref>Bechstein, Ludwig:König Watzmann. Sagen und Geschichten aus deutschen Gauen (3). Loewes Verlag 1988, ISBN 963-05-7561-2, Szöveg:[http://gutenberg.spiegel.de/?id=5&xid=4144&kapitel=62&cHash=bbc18fe868chap062#gb_found Projekt Gutenberg]</ref>

 

 

== Alpinizmus ==

[[Fájl:Watzmannhaus von Watzmann aus.jpg|thumb|250px|Watzmannhaus]]

A ''Mittelspitzét'' először valószínűleg a [[Szlovének|szlovén]] [[Valentin Stanič]] mászta meg 1800 augusztusában. Stanič a ''Hocheck'' irányából vezető útvonalat választotta. Léteznek viszont olyan források is, melyek szerint már 1799-ben megmászták. A ''Südspitzét'' először [[Peter Carl Thurwieser]] hódította meg 1832-ben a ''Schönfelden'' keresztül. Legtöbbször északról, a Ramsau falu ''Wimbachbrücke'' nevű részéről, vagy ''Hinterschönau''-ról, a Watzmannhauson át (1928&nbsp;m) érik el a csúcsot.

 

=== Átkelés a Watzmann hegygerincen ===

[[Fájl:Übergang-Mittelspitze.jpg|thumb|150px|Átkelés a ''Mittelspitzén'']]

 

A három csúcson elsőként a ramsaui hegyi vezető, Johann Grill, akit becézve ''Kenderbachernek'' is hívtak, valamint Johann Punz kelt át 1868-ban. A két hegymászó 1852-ben elsőként érte el a ''Kleiner Watzmann'' csúcsát is. 1881-ben Grill és Otto Schück mászta meg elsőként a keleti falat is.

 

 

=== A Watzmann keleti fala ===

[[Fájl:Watzmannostwand vom 3. Kind.jpg|thumb|250px|A Watzmann keleti fala a 3. „gyerektől“ nézve]]

==== A Keleti-Alpok legmagasabb fala ====

A ''Südspitze'' meredek keleti fala ''(Bartholomäwand)'' az Alpok egyik leghíresebb és legismertebb sziklafala. Azonban sokáig vitatott volt, hogy a Keleti Alpok legmagasabb fala-e.<ref>Az irodalomban gyakran azt adják meg, hogy a [[Monatsch]] (2754&nbsp;m) nyugati fala 1900&nbsp;m magas. Ez a magasság valójában arra a magasságkülönbségre vonatkozik, amit az előtte fekvő völgytől mérték. A meredély maga csak 1400&nbsp;m magas.</ref> Az 1800&nbsp;&nbsp;m magas meredély felülmúlja a Keleti-Alpok minden más falának a magasságát:

 

==== Különleges teljesítmények ====

 

A keleti falon legtöbbször Heinz Zembsch hegyi vezető mászott fel. 2008 októberéig 366-szor mászott fel a falon. Előtte sok éven át Franz Rasp volt a keleti fal „házmestere”. Ő több utat elsőként tett meg egyedül. 1988. január 1-jén Rasp más hegymászókkal együtt lezuhant és meghalt a fal 295. megmászása közben.

 

 

=== A nyugati szárnya ===

 

=== Hegymászás a Watzmannon ===

=== Kleiner Watzmann (Watzmannfrau) ===

[[Fájl:Watzmannfrau-Kinder.jpg|thumb|250px|A Watzmann „asszonya“ és „gyerekei“]]

A 2307&nbsp;méter magas „Watzmann asszonya” a főcsúcsok után a legjelentősebb csúcs. A szokásos útvonal északról, a ''Kührointalm'' legelőről vezet a ''Kederbichel'' nevű [[kainozoikumi eljegesedés|jégkori]] [[moréna|morénán]] át fel a gerincre. Az út itt leszűkül és egy mászószakasszá válik, amit a köznyelv ''Gendarmnak'' (csendőrnek) nevez. A legnehezebb nehézségi szint az UIAA-skála szerint II. fokú. A felmenet nem nagyon nehéz, azonban nincsenek drótbiztosítások, mint a ''Mittelspitzére'' vezető úton, könnyen észrevehető jelek sincsenek. A csúcs alatt van egy kis barlang, amiben hegymászók meghúzódhatnak éjszakára.

 

# Kind: ''Watzmann-Jungfrau'' („Watzmann-szűz“) 2270&nbsp;m

# Kind 2225&nbsp;m

A ''Berchtesgadener Alpen alpin'' című alpesi kalauz szerint van egy hatodik „gyerek“, ami egy 2225&nbsp;m-es csúcs.<ref>Kühnhauser, Bernhard. Alpenvereinsführer Berchtesgadener Alpen alpin. Rother, München 2009</ref> Ez a csúcs a ''Mittelspitze'' keleti falából emelkedik ki, ahol a ''Skischarte'' („sí-hasadék“<ref>A „sí-hasadék“ nem a legmélyebb pont az ötödik Watzmann-„gyerek“ és a ''Mittelspitze'' között, hanem egy kisebb hasadék közvetlenül a ''Mittelspitze'' keleti fal lábánál. A legmélyebb pontnak a ''Großer Watzmann'' és a ''Watzmannkinder'' között nincs neve.</ref>) található.

 

=== Grünstein ===

[[Fájl:Grünstein 160706.jpg|thumb|250px|A ''Grünstein'']]

 

=== Hirschwiese ===

 

=== Más csúcsok ===

Fájl:Hocheck Mittelspitze 1900.jpg|A ''Hocheck'' és a ''Großer Watzmann'' 1900 körül

Fájl:Berchtesgaden Watzmann 1900.jpg|Berchtesgaden 1900 körül

Fájl:Thunder-cloud Watzmann.jpg|Viharfelhő a Watzmann fölött

Fájl:Caspar David Friedrich 012.jpg|„Der Watzmann”. [[Caspar David Friedrich]] festménye (1824–1825)

</gallery>

</center>