„Temesi Bánság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Alföldi (vitalap | szerkesztései)
a javítás
korrektúrázva, viszont tisztára olyan, mintha egy magyar nemes írta volna :) 
1. sor:
{{gondok
|szócikkel=igen
|nem semleges=2017 áprilisából|nincs forrás=2015 augusztusából
|korr=igen
|nincs forrás=2015 augusztusából
}}
{{Történelmi régió infobox
| név = Temesi Bánság
| térkép = Temeswarer Banat.JPG
[[Fájl:Temeswarer| térkép felirat = Banat.JPG|bélyegkép|A Temesi Bánság térképe 1725.<br-ben />([[Claude Florimond de Mercy|C. F. Mercy]] térképe)]]
}}
A '''Temesi Bánság''' magyar(Temesköz, osztrákBánság, németés{{Németül|Temesvarische ésLand, románTemesvarer okmányokbanBanat, előfordulóGrafschaft nevei:Bannat Temesköz,Bánság,''vagy'' TemesvarischeTemescher Land,Banat}}<!-- Temesvarerezek Banat;milyen nyelvűek? Districtus Tömössiensis; Grafschaft Bannat;, Banatu Temesiensi, Temescher Banat-->) 1718 és 1778 közötti időben a [[Habsburg]] Haditanács katonai parancsnoksága alá tartozott, melyet [[III. Károly magyar király|III. Károly]] véleménye szerint a török szultántól hódított el, a tények viszont azt bizonyították, hogy a magyar király soha sem mondott le a területéről. A király ''jure armorum'', azaz fegyverrel meghódított, saját területként kíséreltkísérelte meg kezelni, és nem akarta azt visszacsatolni a [[Magyar Királyság]]hoz. Ezt az uralkodói eljárást a magyar rendek vitatták, és végül a területet több lépcsőben visszacsatolták a Magyar Királysághoz. Bánságban a 60 év katonai uralom alatt a magyar rendek birtokjogait nem ismerték el, az őshonos jobbágyok nincstelen zselléreké váltak. A betelepített németek szabad menetű jobbágyok lettek, kegyuruk a magyar Királykirály lett, első szálashelyükszállashelyük az őshonos lakosság régi falvai lett, az új "sakktábla"„sakktábla” falvak, templomok főleg a 19.- században épültek. A nagy földbirtokokat Bécs eladta idegeneknek, azok pedig hozták az idegen jobbágyokat. Eladták a bányabányajogot, jogot,az erdőket. Nádasdy László Csanádicsanádi püspököt saját területéről kiutasították., a régi csanádi székhelyet, a Szent György székes egyházat székesegyházat lerombolták. A püspökség hiteles helyen nyilvántartott 50.000{{Szám|50000|kataszteri kh.hold}} föld birtokaitföldbirtokát is el adtákeladták egy balkáni marha kereskedőnekmarhakereskedőnek. [[Mária Terézia magyar királykirálynő]] azzal fejezte 40 -éves uralkodását (1740-1780 ), hogy Bánságot újra besorolta a magyar megye rendszerbe, le állítottaleállította a betelepítést és megadta a magyaroknak a vissza településvisszatelepülés jogát. /(Fia, fia[[II. József magyar király|II. József]] viszont 1781.-től évtőlfolytatta a betelepítést folytatta/.) Magyar honosítást adott a telepeseknek. Vissza állítottaVisszaállította a Csanádi püspökséget, mivel az ősi székhelyet Csanádon lebontották, Temesvár lett a Csanádi Püspökségpüspökség székhelye. A [[pozsareváci béke|pozsareváci békével]] lezárult a Szent Liga és török közötti háború. [[Savoyai Jenő]] alatt Habsburg haditanács uralma alá került a Temesi Bánság, a volt [[Temesvári vilajet]], melyet a bécsi udvar Temesi Bánság (vagy Bánát) néven katonai parancsnokság alatt tartott és azt a Habsburg Haditanács és a Kamara alárendeltségében tartozó külön parancsnok irányítására bízott. Elsőként, 1716-tól 1733-ig [[Claude Florimond de Mercy|Claudius-Florimond Mercy]] lett főparancsnok; magyar honosítása után, 1723-tól gróf Mercy Florimond néven a magyar rendek tagja lett. Az őshonos lakosság helyére betelepítést végzett. Elindította a [[Béga]] vízszabályozását. A bánsági síkság a Temes völgyéig árvízmentes kiváló termőföld, magasabb fekvésű, mint a Tisza és Maros folyók, jobb oldala. A Temes folyó víz szabályozását a XIX. században végezték, beindult az ipartelepítés.
 
A gazdaságilag rendezetlen, addig 11 katonai körzetre osztott-, Bánságot [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] átszervezte, 8 körzetben polgári közigazgatás váltotta fel a katonai kormányzást. A déli 3 körzet bánsági katonai határőrvidékethatárőrvidék lett. 1760 és 1770 között Bánságot el zálogosijákelzálogosították 10 évre a bécsi baknak.
[[Fájl:Temeswarer Banat.JPG|bélyegkép|A Temesi Bánság térképe 1725.<br />([[Claude Florimond de Mercy|C.F. Mercy]] térképe)]]
 
A '''Temesi Bánság''' magyar, osztrák, németés és román okmányokban előforduló nevei: Temesköz,Bánság, Temesvarische Land, Temesvarer Banat; Districtus Tömössiensis; Grafschaft Bannat; Banatu Temesiensi, Temescher Banat) 1718 és 1778 közötti időben a [[Habsburg]] Haditanács katonai parancsnoksága alá tartozott, melyet [[III. Károly magyar király|III. Károly]] véleménye szerint a török szultántól hódított el, a tények viszont azt bizonyították hogy a magyar király soha sem mondott le a területéről ''jure armorum'', azaz fegyverrel meghódított, saját területként kísérelt meg kezelni, és nem akarta azt visszacsatolni a [[Magyar Királyság]]hoz. Ezt az uralkodói eljárást a magyar rendek vitatták és végül a területet több lépcsőben visszacsatolták a Magyar Királysághoz. Bánságban a 60 év katonai uralom alatt a magyar rendek birtokjogait nem ismerték el az őshonos jobbágyok nincstelen zselléreké váltak. A betelepített németek szabad menetű jobbágyok lettek, kegyuruk a magyar Király lett, első szálashelyük az őshonos lakosság régi falvai lett, az új "sakktábla" falvak, templomok főleg a 19.-században épültek.A nagy földbirtokokat Bécs eladta idegeneknek azok pedig hozták az idegen jobbágyokat. Eladták a bánya jogot,az erdőket. Nádasdy László Csanádi püspököt saját területéről kiutasították. régi csanádi székhelyet, a Szent György székes egyházat lerombolták. A püspökség hiteles helyen nyilvántartott 50.000 kh. föld birtokait is el adták egy balkáni marha kereskedőnek. Mária Terézia magyar király azzal fejezte 40 -éves uralkodását (1740-1780 ) hogy Bánságot újra besorolta a magyar megye rendszerbe, le állította a betelepítést és megadta a magyaroknak a vissza település jogát. / fia II. József 1781. évtől a betelepítést folytatta/ Magyar honosítást adott a telepeseknek. Vissza állította a Csanádi püspökséget,mivel az ősi székhelyet Csanádon lebontották, Temesvár lett a Csanádi Püspökség székhelye
A [[pozsareváci béke]]-vel lezárult a Szent-liga és török közötti háború. [[Szavoyai Jenő]] alatt Habsburg haditanács uralma alá kerül a Temesi-Bánság [[a volt Temesvári Vilajet]] melyet a bécsi udvar Temesi Bánság (vagy Bánát) néven katonai parancsnokság alatt tartott és azt a Habsburg Haditanács és a Kamara alárendeltségében tartozó külön parancsnok irányítására bízott. Elsőként [[Claude Florimond de Mercy|Claudius-Florimond Mercy]] lett főparancsnok, magyar honosítása után, 1723 gróf Mercy Florimond tábornok a magyar rendek tagja lett 1716 és 1733 között töltötte be a parancsnoki tisztet. Az őshonos lakosság helyére betelepítést végez.Elindítja a Béga vízszabályozását. A Bánsági síkság a Temes völgyéig árvíz mentes kiváló termőföld, magasabb fekvésű mint a Tisza Maros folyók, jobb oldala. a Temes folyó víz szabályozását a XIX. században végezték, beindul az ipartelepítés.
 
A gazdaságilag rendezetlen addig 11 katonai körzetre osztott- Bánságot [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] átszervezte, 8 körzetben polgári közigazgatás váltotta fel a katonai kormányzást. A déli 3 körzet bánsági katonai határőrvidéket lett. 1760 és 1770 között Bánságot el zálogosiják 10 évre a bécsi baknak.
 
Az országgyűléseken a magyar rendek többször tiltakoztak és követelték, hogy a bánsági területek a töröktől visszavett régi magyar földek és így jogilag azokat a magyar királynak kötelessége a Magyar Királysághoz visszacsatolnia; ezt Mária Terézia végül elfogadta és az 1741. évi XVIII. tvc. szerint a polgári igazgatás alatt álló területet az ország közigazgatási szervezetébe visszahelyezte. A végleges rendezést azonban csak az 1778. évi júniusi királynői rendelet hozta meg, amikor e területekből kialakították Torontál, Temes és Krassó vármegyéket. A [[Bánsági határőrvidék]] viszont a bécsi Udvari Kamara és Haditanács fennhatósága alatt maradt továbbra is.
 
== További információk ==
* [http://digilib.mtak.hu/B339/issues/vol01/B3390107.pdf Pesty Frigyes: A Temesi Bánság elnevezésének jogosulatlansága. 1868]
* [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/010/pc001020.html#10 Pallas Nagylexikon]