„Nagycsütörtök” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a http://www.ppek.hu/konyvek/Medvigy_Mihaly_Az_okereszteny_liturgia_kialakulasa_1.pdf, 16. oldal |
Korrektúra. |
||
6. sor:
== A nagycsütörtöki szertartásokról ==
[[Jézus|Jézus Krisztus]] szenvedésének és [[feltámadás]]ának szent három napja az utolsó vacsora miséjével kezdődik. Az utolsó vacsorán történt az [[Eucharisztia|Oltáriszentség]]
A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt tartja a püspök papjaival együtt az ünnepélyes krizmaszentelő misét, amelyen megszenteli a keresztelésnél, [[bérmálás]]nál, [[Betegek kenete|betegek keneténél]], templomszentelésnél használatos szent olajakat, illetve [[Krizma|krizmát]]. Régen ezen a napon történt a bűnösök visszafogadása.
Az esti [[szentmise]], az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Jézus Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért.
A misében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak a [[nagyszombat (kereszténység)|nagyszombati]] vigília glóriájáig, s helyüket a fakereplők foglalják el. E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi. A mise végeztével az Oltáriszentséget ünnepélyesen az e napokra fenntartott őrzési helyre viszik, és a húsvéti vigíliamise áldoztatásáig ott őrzik. Ezután következik az oltárfosztás.
A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
| |||