„Luzern kanton” változatai közötti eltérés

Előbb Wauwilermoosban, majd más helyeken is (Egolzwil, Hitzkirch, Sursee) őskőkori és újkőkori [[Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében|cölöpházas települések]] nyomait fedezték fel, amelyek ma az [[Világörökség|UNESCO Világörökség]] részét képezik. A házakat közvetlenül tó- vagy folyóparton, dombokra építették. Lakosaik cserépedényeket, fa-, csont-, agancs- és kőszerszámokat, valamint szövött ruhákat használtak. A bronzkorból is számos település ismert, például a Sempachsee és a Baldeggsee partjáról, de dombtetőkre is építkeztek. A vaskori [[Hallstatti kultúra|hallstatti]] és [[La Tène-kultúra|La Tène-kultúrák]] csak kevés nyomot hagytak maguk után, főleg sírokat, de települések ebből a korból alig ismertek a kantonban.
 
A római korban a kanton sűrűn benépesült, számos tanyaházat találtak az észak-dél irányú völgyekben (Wigger, Suhre, Wyna és See völgyek). Vindonissában légiós tábor létesült. A birodalom összeomlása után a kanton területén [[alemannok]] települtek meg. 750 körül az elzászi [[Murbachi kolostorMurbach|murbachi apátság]] alapított itt egy kolostort a [[Reuss]] folyó partján, melyet írásban először 840-ben említenek Luciaria néven (feltehetően a védőszentjük, Szent Leodegar nevéből). Luzern városa a kolostor köré épült településből származik, nevét először 1252-ben említik Lucerrun formában.
 
1291-ben a [[Habsburg-ház|Habsburg-család]] megvásárolta Luzernt a murbachi apátságtól. A Habsburgok agresszív terjeszkedésére válaszul ugyanekkor létrejött [[Uri kanton|Uri]], [[Schwyz kanton|Schwyz]] és [[Unterwalden]] kantonok szövetsége, az [[Ósvájci Konföderáció]]. A szövetség negyedik tagja Luzern lett 1332-ben, amely az első városi kanton volt az ún. erdőkantonok között.
31 483

szerkesztés