„Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij” változatai közötti eltérés

	Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij
Született	1801. szeptember 12.; Pasenyivka
Elhunyt	1861. december 20. (60 évesen); Poltava
Állampolgársága	orosz
Foglalkozása	fizikus; matematikus;
Iskolái	Science Faculty of Paris
Kitüntetései	Order of Saint Anna, 3rd class; Order of Saint Stanislaus, 1st class; Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata; American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja;
Sírhelye	Pasenyivka
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. április 11., 18:20-kori változata

Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij (ukránul: Михайло Васильович Остроградський, oroszul: Михаил Васильевич Остроградский; Pasenyivka, 1801. szeptember 24. – Poltava, 1862. január 1.) ukrán nemzetiségű^[3]^[4] matematikus, mechanikus és fizikus az Orosz Birodalom idején. Leonhard Euler követője, a cári Oroszország egyik legkiválóbb matematikusa.

Élete

Osztrohradszkij 1801. szeptember 24-én született Pasenyivka faluban (akkor az Orosz Birodalom Poltavai kormányzósága része, ma Poltavai terület, Ukrajna). 1816 és 1820 között a Harkivi Egyetemen Tyimofej Oszipovszkij tanítványa volt. Tanárát 1820-ban vallási okok miatt felfüggesztették, Osztrohradszkij ezért nem volt hajlandó levizsgázni, sosem kapta meg PhD fokozatát. 1822 és 1826 kötött a Sorbonne és a Collège de France diákja volt Párizsban. 1828-ban visszatért az Orosz Birodalomba, Szentpétervárott telepedett le, az Orosz Tudományos Akadémia tagjává választották. Ezzel párhuzamosan a Haditechnikai-Műszaki Egyetem professzora is lett.

1862-ben, 60 évesen hunyt el Poltavában. Emlékét a kremencsuki (Poltavai terület) Mihajlo Osztrohradszkij Nemzeti Egyetem, illetve egy róla elnevezett poltavai utca őrzi.

Munkássága

2 hrivnyás emlékérme, melyet 2001-ben vert az Ukrán Nemzeti Bank

Emléktábla Poltavában, utolsó házának falán

Főleg variációszámítás, integrál, algebrai függvények, számelmélet, algebra, geometria, valószínűség-elmélet matematikai területeken dolgozott, ezen kívül alkalmazott matematika, matematikai fizika és klasszikus mechanika terén is maradandót alkotott. Utóbbiban hozzájárult a rugalmas testek mozgásának vizsgálatához, fejlesztette a dinamika és fluidtechnika egyenletekbe rendezését, főleg Euler, Joseph Louis Lagrange, Siméon Denis Poisson és Augustin Cauchy nyomdokain.

Oroszországban ezen a területen Nyikoláj Dmitrijevics Brásman (1796–1866), Avguszt Juljevics Davidov (1823–1885) és különösen Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij (1847–1921).

Sírja szülőfalujában

Nem értékelte Lobacsevszkijnek a nemeuklideszi geometriáknak terén végzett 1823-as kutatásait, el is utasította, mikor közlésre benyújtotta a szentpétervári akadémiának.

Divergenciatétel

1826-ban Osztrohradszkij adta a Lagrange által 1762-ben felfedezett divergenciatétel első általános bizonyítását.

Osztrohradszkij-egyenlet

$\iiint _{V}\left({\partial P \over \partial x}+{\partial Q \over \partial y}+{\partial R \over \partial z}\right)dx\,dy\,dz=\iint _{\Sigma }\left(P+Q+R\right)\,d\Sigma$ .

Osztrohradszkij-féle integrációs eljárás

Jól ismert a racionális függvények integrálására alkotott módszere.^[5] Először külön nézzük egy frakcionális racionális függvény (a racionális rész (algebrai frakció) és transzcendens rész (logaritmussal és kotangennsel) összege). Másodszorra meghatározzuk a racionális részt integrálás nélkül, majd egy Osztrohradszkij-formulában lévő integrálba rendeljük:

\int {R(x) \over P(x)}\,dx={T(x) \over S(x)}+\int {X(x) \over Y(x)}\,dx,

ahol $P(x),\,S(x),\,Y(x)$ ismert p, s, y polinomok, $R(x)$ ismert polinom, melynek értéke nem nagyobb, mint $p-1$ , és $T(x),\,X(x)$ ismeretlen polinomok, melyek értéke nem nagyobb, mint $s-1$ és $y-1$

$S(x)$ $P(x)$ és $P'(x)$ legnagyobb közös osztója. A nevező $Y(x)$ integrál szerves maradéka lehet, a $P(x)=S(x)\,Y(x)$ egyenletből kiszámítható módon.

Jegyzetek

↑ ^a ^b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Остроградский Михаил Васильевич, 2015. szeptember 28.
↑ John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij a MacTutor archívumban. (angolul)
↑ Woodard 2015.
↑ Ostrogradsky 1845a és Ostrogradsky 1845b

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mikhail Ostrogradsky című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Ostrogradsky, M. (1845a), "De l’intégration des fractions rationnelles", Bulletin de la classe physico-mathématique de l’Académie Impériale des Sciences de Saint-Pétersbourg 4: 145–167
Ostrogradsky, M. (1845b), "De l’intégration des fractions rationnelles (fin)", Bulletin de la classe physico-mathématique de l’Académie Impériale des Sciences de Saint-Pétersbourg 4: 286–300

[a57b759b58794c940c8844b03db710469b922ce2-1] www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)

[ff57bace0486e5a0a138b6b75ddebd13a857e107-2] Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Остроградский Михаил Васильевич, 2015. szeptember 28.

[3] John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij a MacTutor archívumban. (angolul)

[4] Woodard 2015.

[5] Ostrogradsky 1845a és Ostrogradsky 1845b

[3]

[4]

[1]

[2]

[5]

Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij

Született	1801. szeptember 12. Pasenyivka^[1]
Elhunyt	1861. december 20. (60 évesen) Poltava^[2]^[1]
Állampolgársága	orosz
Foglalkozása	fizikus matematikus
Iskolái	Science Faculty of Paris
Kitüntetései	Order of Saint Anna, 3rd class Order of Saint Stanislaus, 1st class Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
Sírhelye	Pasenyivka
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség