Wikipédia

„Bartos (település)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Külső hivatkozások → További információk AWB
"Fekvése" & "Népessége" címsorok + Bars vármegye monográfiája
11. sor:
}}
 
'''Bartos''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Bartošova Lehôtka'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Garamszentkereszti járás]]ban,.

== Fekvése ==
[[Körmöcbánya|Körmöcbányától]] 6 km-re, délre található. 2011-benCsaknem 399összeépült lakosábóla 389szomszédos szlovák[[Sváb (település)|Sváb]] voltközséggel.
 
== Története ==
[[1396]]-ban említik először. [[1487]]-ben „''"Bartoslevka"''", [[1534]]-ben „''"Barthoslehotha"''" alakban bukkan fel az írott forrásokban. 1487-ben az [[esztergom]]i érsekség birtoka. [[1534]]-ben malma és 5 portája voltlétezett. [[1601]]-ben 31 ház állt a faluban. [[1715]]-ben malma és 25 adózó háztartása volt, ebből kettő kézművescsaládé. [[1828]]-ban 50 házában 316 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és déli, valamint ausztriai idénymunkákkal foglalkoztak.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így szerintír róla: „''"LEHOTA. Bartos Lehota. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Körmöcz Bányához 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, folyó vizében néha jó féle kövek is találtatnak."'' "<ref>{{Vályi}}</ref>
 
A 19. század közepén [[Fényes Elek]] eképpen szerintírja le: „''"Lehota (Bartos), tót falu, Bars vmegyében, Körmöczhöz 1 mfld. 316 kath. lak. Köves határ. F. u. a beszterczei püspök."'' "<ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[Borovszky Samu|Borovszky]] monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „''Bartos, a körmöczbányai völgyben fekvő tót kisközség, róm. katholikus vallású lakosokkal, kiknek száma 385. E község 1397-ben Lehota néven, mint a szentbenedeki apátság birtoka említtetik. 1487-ben Bartosleuka néven találkozunk vele. 1565-ben az esztergomi főkáptalan okmánytárában már Lehotka alakban fordul elő, a káptalan birtokakép. Később a beszterczebányai püspök lett a földesura, a ki itt most is birtokos. Van postája, távirója és vasúti állomása. Katholikus temploma 1732-ben épült.''"<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0004/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-04-12|work=mek.oszk.hu}}</ref>
[[1910]]-ben 473, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bars vármegye]] [[Garamszentkereszti járás]]ához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, lakói emellett fuvarozásból éltek. Később Garamszentkereszt és Körmöcbánya üzemeiben dolgoztak. Földműves szövetkezetét [[1962]]-ben alapították.▼
 
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Bars vármegye]] [[Garamszentkereszti járás]]ához tartozott.
 
▲[[1910]]-ben 473, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bars vármegye]] [[Garamszentkereszti járás]]ához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, lakói emellett fuvarozásból éltek. Később Garamszentkereszt és Körmöcbánya üzemeiben dolgoztak. Földműves szövetkezetét [[1962]]-ben alapították.
 
== Népessége ==
[[1910]]-ben 473-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
 
2001-ben 421 szlovák lakosa volt.
 
2011-ben 399 lakosából 389 szlovák.
 
== Nevezetességei ==
* [[Nepomuki Szent János]] tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a [[15. század]]ban épült. [[1732]]-ben [[barokk stílus]]ban építették át.
* Nepomuki Szent János szobra [[1783]]-ban készült.
* Barokk kápolnája, benne [[18. század]]i szoborral.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bartos_(település)”