„Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{egyért2|az 1990 óta létező városkategóriáról|Megyei jogú város (egyértelműsítő lap)}}
A '''megyei jogú város''' [[Magyarország]]on az [[Közigazgatás#A rendszerváltás után|önkormányzati rendszerben]] olyan [[város]]i jogkörtjogköröket jelentjelöl, melynekmelyeknek köszönhetően – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként az adott település ellátelláthat [[megye (közigazgatási egység)|megyei]] szintű feladat- és hatásköröket, tehát tulajdonképpen nem tartozik egyetlen megyéhez sem. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket szigorú jogszabályok írják elő. Magyarországon jelenleg 23 megyei jogú városvárost találunk: a 18 [[megyeszékhely]]et ([[Budapest]] ugyanis nem számít megyei jogú városnak), valamint öt további várost: [[Dunaújváros]]t, [[Érd]]et, [[Hódmezővásárhely]]et, [[Nagykanizsa|Nagykanizsát]] és [[Sopron]]t.
 
1954-től a [[Közigazgatás#A tanácsrendszer (1950–1990)|tanácsrendszerben]] 4 megyei jogú várost [[Megyei jogú város (tanácsrendszer)|tartottak számon]]. 1971-ben a megyei jogú városok szerepköreit a [[Megyei város (tanácsrendszer)|megyei városok]] vették át, melyekből kezdetben 5, később összesen 8 létezett az [[Közigazgatás#A rendszerváltás után|önkormányzati rendszer]] 1990-es bevezetéséig.
 
== Történet ==