„Mezoszkopikus fizika” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tárgya
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Nanotechnológia navoszlop}}A '''mezoszkopikus fizika''' a [[fizika|fizikánakkondenzált anyagok fizikája]], azon belül isilletve a [[kondenzált anyagok fizikája|kondenzált anyagok fizikájánakszilárdtestfizika]] egy ága, mely a mikrovilág (~10 nm) és a makrovilág (~1 μm) köztimérettartományai közé eső méretű agyagok, fizikai összefüggések és jelenségek vizsgálatával foglalkozik. Tárgyai az atomi méretnél nagyobb, de makroszkopikus méretet el nem érő anyagi szerkezetek, például a [[Molekula#Makromolekula|makromolekulák]] és a [[nanoszerkezet]]ek.
 
A mezoszkopikus anyagok a tömbi anyagokhoz hasonlóan sok atomból épülnek fel, így leírásukra gyakran nem megfelelőekalkalmazhatók az atomi összefüggések (pl. a [[Schrödinger-egyenlet]]), viszont bizonyos jellemzőik mégis a mikrovilágmikroszkopikus, [[Kvantummechanika|kvantummechanikai]] tárgyalásávaltárgyalásmóddal értelmezhetők. Utóbbira

Gyakori gyakorijellemzőjük példapéldául a [[kvantumbezárás]], mely olyan esetekben lép fel, ha a vizsgált rendszernek valamely kiterjedése összemérhető a rendszerben fellépő valamely fizikai jelenség egy karakterisztikus méretével.
 
== Tárgya ==
Az atomi méretű rendszerek kvantummechanikai leírása illetve a makroszkopikus rendszerek viselkedését jól közelítő [[klasszikus mechanika]] között új átmeneti szakterületként jött létre a mezoszkopikus fizika. Megnevezése (latin ''mezo''=köztes, középső<ref>{{Cite web|url=http://www.dictionary.com/browse/meso-|title=the definition of meso-|accessdate=2017-04-13|work=Dictionary.com}}</ref>) a köztes méretű rendszerek természetének tárgyalására utal.
 
Egyes makroszkopikus jellemzők a vizsgált rendszer lefelé skálázásakor alapvetően megváltoznak, egy adott anyag kisméretű szerkezete bizonyos jellemzőit tekintve nagymértékben különbözhet ugyanezen anyag tömbi formájának jellemzőitől. Például a hétköznapi méretekben értelmezett [[Elektromos vezetés|vezetőképesség]] klasszikusan leírható olyan anyagjellemzőként, mely egy adott vezető esetén a keresztmetszeti felülettel egyenesen, a vezető hosszával fordítottan arányos, azaz <math>G = \sigma A /\ell</math>, ahol G a vezetőképesség, <math>\sigma</math> a vezetőre jellemző vezetőképességi állandó, A a felület, <math>\ell</math> pedig a vezető hossza. Ha a vezető mérete olyan kicsi, hogy <math>\ell</math> összemérhető a vezető elektronok anyagbeli hullámhosszával, a fenti egyszerű modell már nem írja le a tapasztalatot. Ilyen méretek esetén helyére kvantummechanikára alapozott modell kerül, mely képes leírni azt a tapasztalatot, hogy a vezetőképesség változása diszkrét lépésekben lehetséges.
 
A mezoszkopikus fizika által tárgyalt rendszerek vizsgálatára kísérleti és elméleti módszereket fejlesztettek ki. A [[nanotechnológia|nanotechnológiai]] eljárások segítségével egyes mezoszkopikus rendszerek felépíthetők, így konkrét mérések elvégzésére is lehetőség nyílik. Ezzel párhuzamosan folyik az elméleti kutatás, mely során [[Molekuladinamikai szimuláció|molekuladinamikai]], vagy [[Monte-Carlo-módszer|Monte Carlo-szimulációkkal]], egyéb numerikus módszerekkel és számításokkal igyekeznek leírni a rendszerek méretskálázódásakorméretének skálázódásakor fellépő jelenségeket.
 
== Alapjelenségei ==
 
=== Kvantumbezárás ===
{{Bővebben|Kvantumbezárás}}A kvantumbezárás jelensége a nanorészecskék igen jellemző tulajdonsága, így ennek megértéséhez célszerű a nanorészecskék mérettartományát kétfelől közelíteni: egyrészt makroszkopikus tömbi anyagok, másrészt az atomé méretek felől.
{{Bővebben|Kvantumbezárás}}
 
=== Interferenciajelenségek ===