„Mázak” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor:
A heraldikában nem használhatók árnyalt színek, csak az alapszínek. Az élő heraldika korában a címereknek nagy távolságból is felismerhetőnek kellett lenniük. Ezért a 13. század második felében alakult ki az a szabály, hogy egy cjmerben nem lehet több mint két máz, illetve szín. Minden címer általában egy fémet és egy színt tartalmazott. Címertani kuriózumnak számított a lotharingiai de Colombes család [[címer]]e, mely az összes heraldikai színt tartalmazta. A 12. század közepe táján a helytelen színezetű címerek viselőit "nem egyenes embereknek" (de: "nicht rechte Leute") nevezték.
Minden máz egyenértékű, noha korábban a mázakhoz különféle jelentéstartalmakat társítottak. Az élő heraldika korában az aranyat előkelőbbnek tartották mint az ezüstöt, és a színek közül a vöröset részesítették előnyben, de a modern heraldikában már nincs különbség a mázak között. A mázak [[címerleírás|leírásánál]] kivételesen az állatöv jegyeit, a bolygószimbólumokat, az év hónapjait, a hét napjait, virágokat, arab számokat stb. is használták.
Angliában az első ilyen könyv [[Johannes de Bado Aureo|John de Bado Aureo]] ''Tractatus de Armis'' című műve volt. A színeknek különféle szempontok szerint tulajdonít erényeket. A színeknek különféle szempontok szerint tulajdonít erényeket. A színeket, elsősorban a szivárvány hét színét a kozmikus rendhez sorolták, (a bíborral együtt hét alapmáz van), a 7 bolygóval, 7 zenei hanggal, a hét napjaival stb. egy rendszert alkottak.
| |||