„Kalevala” változatai közötti eltérés

3 259 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
Kai Laitinen: A finn irodalom története ISBN 963 281 002 3; Kazimir ISBN 963 15 0446 8,
(Kai Laitinen: A finn irodalom története ISBN 963 281 002 3; Kazimir ISBN 963 15 0446 8,)
 
A [[19. század]]ban Finnországot is utolérte a [[nacionalizmus]] szele, ennek eredményeként született meg a Kalevala, a finn teremtéstörténet.
 
== Kialakulása ==
F.A. Wolf feltette, a görög királyi udvarban sok hősi ének keletkezett. Egy Peiszisztrátosz türannosz /zsarnok idején állította össze Homérosz belőlük az ''Iliász''t és az ''Odüsszeiá''t. Turkuban, (1812) Gottlund, Carl Axel írta a „Svensk Literatur-Tidning” lapban: Ha Finnország ifjú írói megpróbálnák művelni a hazai irodalmat, a régi nemzeti énekeket összegyűjtenék, belőlük eposz, dráma vagy más születne. (erősen rövidített szöveg! 1817 ?) Ő (1818-21) két kötet népdalt közölt, saját gyüjtésből. <ref> Satu Apo: A finn népköltészet / Elias Lönrot és a Kalevala 70. o.; / A turkui romantika kora / Képviselői: 131-2. o. </ref>
 
== Változatok ==
== A Kalevala cselekménye, szereplői ==
A Kalevala szó jelentése: ''Kaleva-lak'', azaz Kaleva földje, Finnország. Az eposz [[Költészet|verses]] történetei a nép ősi életéről, világról alkotott elképzeléseiről, a rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak.
 
'''A világ teremtésével''' kezdődik, a kereszténység finnországi térhódításával zárul. Két törzs: Kalevala és Pohjola (Dél és Észak) küzd egymással folyton folyvást. A végén [[Vejnemöjnen]], a dalos, Ilmarinen, a kovács és Lemminkaeinen hazája, Kalevala, győz. Észak leányának hatszor(!) kérik meg a kezét. Négy rabló- és bosszúhadjáratot vezetnek Pohjolába. Megülnek két nagy ünnepet, egy lakodalmat és egy medvetort; építenek két kantelét: egyet csukacsontból, a másikat nyírfából. Gyógyítanak: vérzést állítanak, égést csillapítanak, betegséget orvosolnak. Független szál a Föld bevetése, a Nagy tölgy, Joukahainen és Aino-huga regéje, a Kullervo-énekek, Marjattáról és fiáról (Mária-Jézus) rege.
 
Lönnrot kivette szövegéből a keresztény jelleget, a jelenre utalást. Változtatta a hősök és kaland-helyek nevét. Különböző műfajokat vegyített. <ref> Satu Apo: A finn népköltészet / Elias Lönnrot és a Kalevala 70-71. o. [[Finn irodalom / Népköltészet]] </ref> A Régi-Kalevala (1835) 3 %-a nem ősköltészet-eredetű. <ref> Vaeinö Kaukonen vizsgálata kimutatta eredetét, és: minden harmadik soron változtatott. 71. o. </ref> Europaeus, D.E.D., Inkeriben járt gyűjtő, 1855-ben panaszkodik, - Az Új-Kalevala (1849) tele van változatokkal, lényegtelen kitérőkkel. Az elbeszélő és más műfaj vegyítése „foltozásnak” hat; a gondolat-párhuzam meg vontatottnak tűnik. A sorismétlés túlteng. Amit a népdal 2-3-szor mond, azt Lönnrot 4-5-ször ismétli. A Kalevala - jelképpé vált. <ref> Satu Apo: A finn népköltészet / Elias Lönnrot és a Kalevala 71-72. o. </ref>
 
Ki ne ismerné [[Vejnemöjnen]]t, az eposz főhősét, neve szerint a csendes víz istenét, „minden idők énekesé”-t. Olyan világ ez, melyben az emberek nemcsak gyönyörködnek az ének szépségében, hanem hisznek annak varázserejében is.
 
== Magyar fordítások ==
A Kalevala később a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is.<br>Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) [[Barna Ferdinánd]] készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás [[Vikár Béla]] nevéhez fűződik (megjelent [[1909]]-ben), modern fordítói pedig [[Nagy Kálmán (nyelvész)|Nagy Kálmán]] 1971-ben, [[Rácz István (műfordító)|Rácz István]] 1976-ban, és [[Szente Imre]] 1987-ben.<ref>{{cite book |title=Kalevala |translator=Rácz István |year=1996? |isbn=9638396652 |publisher=Akkord kiadó |series=Talentum Diákkönyvtár Sorozat }} Az előszót Outi Karanko írta. Előszó.</ref> A Kalevalából Ortutay Gyula válogatásában, Képes Géza rész-fordításaival Kazimir Károly rendezett színi előadást a Thália Színházban. Finnországban is sikert arattak vele. <ref> Kazimir Károly: Világirodalom a Körszínházban, 1975. ISBN 963 15 0446 8 / Kalevala és Az elveszett paradicsom 121.o. </ref> „Emberméretűvé kell változtatnunk a felnagyított hősöket. A 700 éves [[Vejnemöjnen]] egyszerű idős ember... A derű, a tisztaság, az időtlenség veszi körül és jellemzi.”
 
A Régi-Kalevala lefordításával már [[Reguly Antal]] is próbálkozott az [[1840-es évek]] elején, de csak az első két éneket fordította le egészen.
 
== Források ==
* Kai Laitinen: A finn irodalom története ISBN 963 281 002 3 Ford.: Jávorszky Béla. 1981. Gondolat, Bp.
** Satu Apo: A finn népköltészet / Elias Lönrot és a Kalevala (Matti Kuusi: Finnország irodalma I. alapján).
* Kazimir Károly: Világirodalom a Körszínházban, 1975. ISBN 963 15 0446 8, Szépirodalmi Kiadó
* Régi Kalevala (Reguly Antal fordítástöredéke) – Közzéteszi, a bevezetőt és a jegyzeteket írta A. Molnár Ferenc – [[Kecskemét]], Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 1985.
* [http://mek.oszk.hu/07300/07310/ A Kalevala szövege] [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]
2 121

szerkesztés