„Mózes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Milei.vencel (vita) szerkesztését (oldid: 18551825) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
25. sor:
== Neve ==
A neve valószínűleg egyiptomi eredetű. A Mosze az egyik leggyakoribb egyiptomi név volt akkoriban, jelentése fia valakinek, vagy egyszerűen gyermek
== Mózes a szent iratok szerint ==
33. sor:
Felesége, Cippóra két fiúgyermekkel ajándékozta meg: [[Gerson]] és [[Eliézer]]. (A lányokat a korabeli források gyakran nem említették.)
[[Mózes második könyve]] alapján az egyiptomi fáraó rabszolgasorba taszította az ott élő zsidókat, és megparancsolta, hogy minden fiúgyermeket öljenek meg, mert túlzottan elszaporodnak és ellenük fordulhatnak. Mózes anyja, [[Jokhebed]] egy kosárban a [[Nílus]] hullámaira bízta az újszülött gyermeket, a fáraó leánya pedig fürdéskor megtalálta és sajátjaként nevelte fel. Mózes felnőve egy zsidó munkás védelmében megölt egy egyiptomi munkafelügyelőt, amely eset aztán kitudódott. Ezért a büntetés elől elmenekült a sivatagba, ahol nomád pásztorként élt. Ekkor jelent meg neki égő, de el nem hamvadó csipkebokor képében „[[JHVH]]” („vagyok, aki vagyok”)
Izrael első nagy prófétájaként ő vezette ki a szolgaságba taszított zsidóságot [[Egyiptom]]ból, ''"az ígéret földje"'' felé.
39. sor:
A [[Sínai-hegy]]en – 40 napos [[böjt]]je után – az Úr kinyilatkoztatta neki kőtáblákba vésett [[Tízparancsolat|parancsolatait]].<ref>Mózes V. 9, 9-11.</ref>
{{fő|Tízparancsolat}}
A [[Sínai-hegy]]i szövetségkötés után megépítették a [[szent sátor]]t, amely [[istentisztelet]]i és áldozati helyül szolgált a népnek. A kőtáblák számára hordozható ereklyetartót készítettek, amely a [[frigyláda]] nevet kapta. Miután sok esztendőn át kóboroltak a Sínai-sivatagban, végül elérkeztek az ígéret földjére, [[Kánaán]]ba, amelyet azonban Mózes, múltbeli vétkeinek büntetéseként csak a távolból láthatott. A nép Kánaán földjére lépése előtt meghalt és a [[Nébó-hegy]]en temették el. <small>(Az [[Újszövetség]] alapján később feltámadt és felvitetett a mennybe.<ref>Júd 9</ref>)</small>
{{lásd|A zsidó honfoglalás}}
Mózes 3-5. könyvei többnyire törvények, szabályok, utasítások, de emellett a pusztában bolyongó zsidó nép közel négy évtizednyi történetét mesélik el.
71 ⟶ 70 sor:
Az eredeti héber mondatban szerepel a "karnu panav" קרנו פניו kifejezés. A קרן tő olvasható szarvnak, sugárnak, mint például a fénysugár kifejezésben. A "Panav" פניו jelentése az ő arca. Ezek alapján a kérdéses mondat értelme: Mózes arca ragyogott. A [[Septuaginta]] még ilyen értelemben fordítja görögre ezt a kifejezést. [[Szent Jeromos]] azonban ''cornutá''-nak fordítja, ami szarvval ellátottat jelent. Jeromos latin fordítása, a [[Vulgata]] terjedt el a keresztények között, így hosszú ideig ez a félrefordítás adott alapot a művészek alkotásaihoz. Az egyik legklasszikusabb alkotás [[Michelangelo Buonarroti]] fent látható Mózese.
Megjegyzendő, hogy a modern [[filológia]] egyes képviselői nem fordítási hibának, hanem szándékos szóválasztásnak tartják Jeromos megoldását. A két szarv ugyanis az erő, a dicsőség jelképe (lásd a kétágú püspöksüveget, a mitrát), amely jelentés így már könnyedén beleilleszthető a szövegrész értelmezésébe.<ref>Lásd a külső hivatkozásoknál Földváry Miklós István cikkét.</ref>{{-}}
== Képek ==
91 ⟶ 89 sor:
== Irodalom ==
* Sigmund Freud: Mózes, Michelangelo Mózese – két tanulmány Európa Könyvkiadó Budapest 1987 [http://www.paplak.hu/olvastam/freudmozes.htm]
* Kodolányi János: Az égő csipkebokor (1957)
== További információk ==
| |||