„Lítium” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átírás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Lítium/Táblázat}}
A '''lítium''' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] I. főcsoportjába, az [[alkálifémek]] közé tartozó [[kémiai elem]]. Vegyjele '''Li''', [[Rendszám (kémia)|rendszáma]] 3. Elnevezése a [[Görög nyelv|görög]] ''λίθος'' (lithosz, kő) szóból ered. Régies magyar elnevezése ''lavany''.<ref name=kfki>{{cite web |url=http://chemonet.hu/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html |title=A magyar kémiai szaknyelv kialakulása |accessdate=2015-07-04 |author=Szõkefalvi-Nagy Zoltán |coauthors =Szabadváry Ferenc |year=1972 |work=A kémia története Magyarországon |publisher=Akadémiai Kiadó}}</ref> Elemi állapotban lágy, ezüstfehér színű [[fémek|fém]]. [[Szabványos nyomás és hőmérséklet|Szabványos hőmérsékleten és nyomáson]] a lítium a legkisebb [[atomtömeg]]ű fém és a legkisebb sűrűségű szilárd elem. Mint minden alkálifém, erősen reaktív és gyúlékony, emiatt jellemzően [[ásványi olaj]]ba merítve tárolják. Amikor felvágják, a lítium fémesen csillog, de a nedves levegővel érintkezve a felület gyorsan tompa ezüstszürkévé, majd feketévé [[Korrózió|korrodálódik]]. Mivel erősen reaktív, a természetben elemi állapotban nem található meg, csak [[vegyület]]eiben fordul elő, amelyek általában [[Ionos kötés|ionosak]]. A lítium számos [[pegmatit]] ásványban előfordul, de a lítiumion oldhatósága miatt jelen van az óceánokban is, ennek okán gyakorta állítják elő [[telített sósvíz]]ből és [[agyag]]ból. Az iparban [[lítium-klorid]] és [[kálium-klorid]] keverékének [[elektrolízis]]ével különítik el és állítják elő.
A lítium [[atommag]]ok az instabilitás peremén léteznek, mivel a természetben megtalálható két stabil izotópjában az egy [[nukleon]]ra jutó [[kötési energia|kötési energiája]] a stabil [[nuklid]]ok között a legalacsonyabbak közé tartozik. Atommagjának viszonylagos instabilitása következtében a periódusos rendszer első 32 eleme közül csak a 26. leggyakoribb a [[Naprendszer]]ben, annak ellenére, hogy [[atomtömeg]]e rendkívül kicsi.<ref name="Lodders2003">Számadatok: {{cite journal
|