„Pandóra (Epimétheusz felesége)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (2) AWB
a átfogalmaz, form, link
1. sor:
{{egyért2|a mitológiai alakról|Pandóra (egyértelműsítő lap)}}
[[Kép:Pandora.jpg|bélyegkép|Pandóra Jules Joseph Lefebvre festményén]]
'''Pandóra''' a [[görög mitológia]] szerint az első (földi, vagyis emberi) nő, akit istenek teremtettek. [[Hésziodosz]] szerint [[Héphaisztosz]] és [[Pallasz Athéné]] (vagy [[Epimétheusz]]) teremtették [[Zeusz]] útmutatásai alapján, de minden isten adott valamilyen egyedi ajándékot a létrehozásához, vagy a teremtménynek. Más mitológiai változatban Zeusz utasította Héphaisztoszt, hogy nedves földből (agyagból) gyúrjon egy lényt, aki büntetésére lesz az emberiségnek [[Prométheusz (titán)|Prométheusz]] árulásáért, mert ő ellopta az istenek tűzét és azt az embereknek adta; ehhez a bosszúhoz az összes isten csatlakozott, felajánlva a születendő lénynek egy-egy "csábító ajándékot". Zeusz Pandórát használta fel a bosszúra. Magát Prométheuszt a tettéért azzal büntette, hogy egy sziklához láncolta, ahol egy sas lakmározott a májából.
 
'''Pandóra''' a [[görög mitológia]] szerint az első (földi, vagyis emberihalandó) nő, akit istenek teremtettek. [[Hésziodosz]] szerint [[Héphaisztosz]] és [[Pallasz Athéné]] (vagy [[Epimétheusz]]) teremtették [[Zeusz]] útmutatásai alapján, de minden isten adott valamilyen egyedi ajándékot a létrehozásához, vagy a teremtménynek. Más mitológiai változatban Zeusz utasította Héphaisztoszt, hogy nedves földből (agyagból) gyúrjon egy lényt, aki büntetésére lesz az emberiségnek [[Prométheusz (titán)|Prométheusz]] árulásáért, mert őaki ellopta az istenek tűzét és azt az embereknek adta; ehhez a bosszúhoz az összes isten csatlakozott, felajánlva a születendő lénynek egy-egy "csábító ajándékot". Zeusz Pandórát használta fel a bosszúra. Magát Prométheuszt a tettéért azzal büntette, hogy egy sziklához láncoltaláncoltatta, ahol egy sas minden nap lakmározott a májából.
Neve, a ([[Görög nyelv|görög]] Πανδώρα, azaz „csupa ajándék”. A szóösszetétel a πᾶν (pan): „minden” és a δῶρον (dóron) „jutalom”, „ajándék” szavakból ered; a jelentése pedig „a mindennel felruházott”, „a mindennel megáldott”, vagy „az összes adományt birtokló” is lehet. A Pandóra mitológia az [[teodicea|isteni igazságosság]] kérdéskör korai felvetése, melyben arra keresik a választ az emberek, miért is létezik a gonosz a földön.
 
Neve, a ([[Görög nyelv|görög]] Πανδώρα, azaz „csupa ajándék”. A szóösszetétel a πᾶν (pan): „minden” és a δῶρον (dóron) „jutalom”, „ajándék” szavakból ered; a jelentése pedig „a mindennel felruházott”, „a mindennel megáldott”, vagy „az összes adományt birtokló” is lehet. A Pandóra mitológia az [[teodicea|isteni igazságosság]] kérdéskör korai felvetése, melyben arra keresik a választ az emberek, miért is létezik a gonosz a földön.
 
Zeusz féltékenyen látta, hogy a tűz a halandók birtokába került. Haragosan megfenyegette Prométheuszt:
{{idézet|Iapetosz fia, hiába vagy mindenkinél ravaszabb! Most örülsz, hogy engem kijátszottál, de még megkeserülöd te is, és az emberek is megfizetnek érte! Olyan ajándékot küldök nekik, amit mindnyájan szeretni fognak, és észre sem veszik, hogy a saját szerencsétlenségüket ölelik benne.
 
Így szólt és nevetett az istenek és az emberek atyja, s meghagyta Héphaisztosznak, a kovácsmesternek, hogy gyúrjon össze gyorsan földet vízzel, és abból formáljon istennőkhöz hasonló szépséges alakot, Athéné pedig tanítsa asszonyi munkára, mesteri szövésre-fonásra, az aranyos Aphrodité öntsön kedvességet, vágyat keltő szépséget a fejére, míg Hermész lássa el mindenféle csalafintasággal. Ezek szót fogadtak Zeusznak, hamarosan szemérmes szűz alakját formálta ki az agyagból a sánta kovácsisten, Pallasz Athéné felövezte és kicsinosította, Aphrodité kísérői, a Khariszok, és Peithó, a rábeszélés istennője, aranyláncokat aggattak rá, a széphajú Hórák tavaszi virágból font füzérrel díszítették fel, Hermész hazugságot, csábító szavakat és tolvaj szokásokat rejtett a keblébe, s ugyancsak ő, az istenek követe adott nevet is neki: Pandórának, „mindenki által megajándékozottnak” nevezte el, mert az Olümposz minden lakója ajándékozott neki valamit. S Hermészre bízta Zeusz, hogy vigye ajándékba Prométheusz testvéréhez, Epimétheuszhoz[[Epimétheusz]]hoz.
 
Epimétheuszt jó előre figyelmeztette Prométheusz, hogy ne fogadjon el semmit Zeusztól, de Epimétheusz megfeledkezett az intelemről, befogadta házába Pandórát, az első asszonyt, s csak mikor már ott volt a baj, akkor kapott észbe.
 
Jókora agyaghombárok álltak Epimétheusz háza körül, felében-harmadában a földbe süllyesztve. Az egyikben gabona volt, a másikban must vagy olaj, így Pandóra megtalált férje házánál mindent, ami csak kellett. Egyetlen hombártól tiltotta Epimétheusz az asszonyt, de hiába, mert Pandóra oldalát fúrta a kíváncsiság: ugyan mi lehet benne? Egy óvatlan pillanatban leemelte a hombár fedelét, hát a sokféle baj kirepült belőle az emberek közé, akik eddig gond nélkül éltek. Kirepült a hombárból a Fáradtság, a Betegség, az Öregség; Pandóra ijedten csukta vissza a fedelet, de már késő volt, csak a Remény volt már a hombárban, amikor újra lezárult a nyílása. Azóta kell az embereknek fáradságos munkával megkeresniök a mindennapi kenyeret, és azóta töri meg tagjaikat a betegség és az öregség.|}}