„1982 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
a korr |
||
40. sor:
| {{Jemen}} || [[Sibám|Sibám városfallal körülvett óvárosa]] || [[kép:Shibam Wadi Hadhramaut Yemen.jpg|150px]] || A sziklás fennsíkon elhelyezkedő település pontos korát eddig még nem tudták megállapítani. A város egy kis dombra épült, így megmenekült az időnkénti pusztító árvizektől. Néhány építménye az [[iszlám]] első századaira datálható, mint például a 904-ben emelt Péntek-mecset. A várat 1220 körül emelték, a többi épület túlnyomó többsége viszont a [[16. század]]ban épült. A majdnem szabályos téglalap alakú óvárost egy körülbelül 400 x 500 méteres agyagfal veszi körül, a körbezárt területen megközelítőleg 500 ősi lakóház áll. A teljesen egységes kinézetű házak rácsos szerkezetben kerültek elrendezésre, némelyikük közel 30 méter magas. A legmagasabb házak nyolc emeletesek, a többi átlagosan ötszintes. Építésükhöz égetés nélküli agyagtömböket használtak fel. Az egymáshoz közelálló épületek homlokzatának felső részét fehér festékkel díszítették amelybe az állagmegóvás érdekében kötőanyagokat kevertek, de ennek ellenére a felső szinteket így is átlag tízévente fel kell újítani ||kulturális
|-
| {{Kuba}} || [[Havanna|Havanna óvárosa]] || [[kép:Scenes of Cuba (K5 02261) (5981996756).jpg|150px]] ||Havanna a [[Spanyolország|spanyol]] uralom idején a kontinens egyik legfontosabb városa volt. 1519-ben alapították a hódítók, városaik közül utolsónak és kedvező elhelyezkedésének köszönhetően hamar a gyarmatbirodalom bejárataként, fontos hajóépítő központként és a [[Spanyolország|Spanyol Királyság]] felé induló hajó flották találkozási pontjaként funkcionált. A [[16. század|16.]] és a [[18. század]] között védelmére egy erődrendszert hoztak létre, ennek fő elemei a Castillo de la Real Fuerza, a Castillo de los Tre Reyes del Morro, a Fortaleza de San Carlos és a Castillo de la Puntan. Az óváros ma is látható épületeinek egy része [[barokk]] és [[Neoklasszicizmus|neoklasszikus]] stílusban épült, a városképet boltíves, teraszos, kovácsolt vassal díszített belső udvaros lakóházak egészítik ki. Legfontosabb terei a Plaza de Armas és a Plaza de la Cathedral a San Cristobal-katedrálissal. Az épületet 1707-ben fejezték be, feltűnő jellegzetessége
|-
| {{Líbia}} ||[[Küréné|Küréné régészeti lelőhelye]]|| [[kép:Temple of Zeus Cyrene.jpg|150px]] || A várost az [[Égei-tenger]]ben fekvő Théra (mai nevén [[Szantorini]]) sziget lakosai népesítették be. Théra gyarmataként Küréné a [[Hellenizmus|hellenisztikus]] világ egyik legfontosabb városává fejlődött. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] halála után az akkor Kürénaika nevet viselő település a [[Ptolemaida-dinasztia|Ptolemaiosz-dinasztia]] kezére került, majd i. e. 74-ben a Római Birodalomhoz csatolták. Egyik virágkorát Augustus császár alatt élte, azonban [[Traianus római császár|Traianus]] uralkodása alatt 117-ben hadserege levert egy lázadást. A város befolyását egészen 365-ig meg tudta őrizni, utána viszont gyors hanyatlásnak indult és hamarosan elnéptelenedett. A területen három épületegyüttes található az [[i. e. 4. század]]i [[Apollón]]-szentély, az Akropolisz és az Agóra, valamint az ókor egyik legkiterjedtebb és legváltozatosabb nekropolisza. A többi fennmaradt épület az i. e. 5. században emelt Zeusz-templom, az [[i. e. 6. század]]i [[Artemisz]]-templom, a görög színház, amit Hadrianus idejében amfiteátrummá alakítottak, az Agóra mellett álló [[Démétér]]-szentély, az Odeon, és a fórum. Ezenkívül a déli kapu közelében látható a római színház és a mozaikokkal díszített kora keresztény bazilika. ||kulturális
| |||