„Foglaló” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
"Foglaló az az érték, mely a szerződés megkötésének jeléül, vagy a teljesítés biztosítása végett adatik. Más megállapodás hiányában a foglaló a szerződés teljesítésekor visszaadatik; valamint visszaadatik, ha a szerződés kölcsönös elállás folytán vagy a szerződő felek vétke nélkül megszűnik. Akinek vétke miatt a szerződés nem teljesíttetik, az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles megfizetni. A nem vétkes fél azonban nem tartozik a foglaló elvesztésével vagy a foglaló kétszeresével megelégedni, hanem követelheti a szerződés teljesítését. Ez által különbözik leginkább a [[bánatpénz]]től. Foglalót a jövőben kötendő szerződésre tekintettel is lehet adni. Ilyenkor foglalóját veszti vagy a kapott foglaló kétszeresét köteles megtéríteni az, aki a szerződést megkötni vonakodik."
 
== Az 1959. évi IV. törvényben ==
 
* A korábban hatályos magyar szabályozásban (1959. évi IV. törvény) a foglalóról a Ptk. 243 - 245. §§-i rendelkeztek.
 
 
* A 243. § (1) szerint "A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni."
 
* A korábban hatályos magyar szabályozásban (1959. évi IV. törvény) a foglalóról a Ptk. 243 - 245. §§-i rendelkeztek.
* A 243. § (1) szerint "A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni."
A foglaló a szerződés megkötésekor, a szerződés biztosítására adott pénzösszeg. Foglalót bármilyen típusú szerződésnél ki lehet kötni, de gyakorlati jelentősége leginkább az adásvételi szerződéseknél van.
Gazdálkodó szervezetek is kiköthetnek foglalót.
Érvényes előszerződés kötése esetén is adható foglaló [Ptk<ref>1959. évi IV. törvény 208. § (1) bekezdés]bek.</ref>
A foglalóval kapcsolatos megállapodásra a jogszabály nem ír elő írásbeli alakot, ezért foglalót a szerződéskötéskor szóban is vagy ráutaló magatartással is ki lehet kötni. A kikötés érvényességéhez annak írásba foglalása akkor sem szükséges, ha a jogszabály a szerződés érvényességét írásba foglaláshoz köti. A Ptk. 218. § (1) bekezdés értelmében ugyanis a szerződés lényeges elemeit kell írásba foglalni<ref>1959. évi IV. törvény 218. § (1) bek.</ref>, a joggyakorlat azonban a foglalót nem tekintitekintette ilyennek.
 
Aszámos gyakorlati nehézség következett a Ptk. 243. § (1) bekezdésében foglalt szabálybólazon az következikszabályból, hogy a foglaló tárgyát a szerződés megkötésekor át kell adni. Amennyiben a foglaló átadása a szerződés kötésekor nem történt meg, a foglaló kikötése érvényesen nem történt meg.
 
== A hatályos Polgári Törvénykönyvben ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Foglaló