„Foglaló” változatai közötti eltérés

757 bájt törölve ,  5 évvel ezelőtt
Pallas - felesleges, törölve stb.
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(== Külső hivatkozások == +1)
(Pallas - felesleges, törölve stb.)
Ha nagyobb kára keletkezett, mint a foglaló érteke, akkor azt bizonyítania kell, hogy megkaphassa a foglaló értékét meghaladó kárát.
 
[[Adásvételi szerződés]] megkötésekor a szerződő felek gyakran állapodnak meg úgy, hogy a vevő a vételárat a szerződésben jelölt részletekben és különböző időpontokban fizeti meg. Ilyen esetben a foglaló egyben a vevő komoly szándékát is kifejezi részletek megfizetésére.
 
A foglaló a vételárba beleszámít.
A foglaló '''szokásos''' mértéke 10%. A foglaló a vételárba beleszámít.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/56-foglalo|publisher=BankRáció.hu|title=Foglaló|accessdate=20110907}}</ref>
 
A foglaló mértékét a törvény nem határozza meg tételesen. A foglaló '''szokásos''' mértéke 10% körül van, mivel a bíróságok általában a 10 százalék körüli foglalót fogadják el, mint nem túlzott mértékűt.<ref>http://kamaraonline.hu/cikk/a-foglalo-a-kotber-es-a-jogvesztes-az-uj-polgari-torvenykonyvben</ref>
==A Pallas nagy lexikonában==
 
"Foglaló az az érték, mely a szerződés megkötésének jeléül, vagy a teljesítés biztosítása végett adatik. Más megállapodás hiányában a foglaló a szerződés teljesítésekor visszaadatik; valamint visszaadatik, ha a szerződés kölcsönös elállás folytán vagy a szerződő felek vétke nélkül megszűnik. Akinek vétke miatt a szerződés nem teljesíttetik, az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles megfizetni. A nem vétkes fél azonban nem tartozik a foglaló elvesztésével vagy a foglaló kétszeresével megelégedni, hanem követelheti a szerződés teljesítését. Ez által különbözik leginkább a [[bánatpénz]]től. Foglalót a jövőben kötendő szerződésre tekintettel is lehet adni. Ilyenkor foglalóját veszti vagy a kapott foglaló kétszeresét köteles megtéríteni az, aki a szerződést megkötni vonakodik."
 
== Az 1959. évi IV. törvényben ==
 
A korábban hatályos magyar szabályozásban (1959. évi IV. törvény) a foglalóról a Ptk. 243 - 245. §§-i rendelkeztek. A korábbi Ptk. „szerződést biztosító mellékkötelezettségek” elnevezéssel külön fejezetben szabályozta - többek között - a foglalót.<ref> A hatályos Ptk. ezt a szakkifejezést nem használja.</ref>
 
A 243. § (1) szerint "A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni."
 
A foglaló a szerződés megkötésekor, a szerződés biztosítására adott pénzösszeg. Foglalót bármilyen típusú szerződésnél ki lehet kötni, de gyakorlati jelentősége leginkább az adásvételi szerződéseknél van.
 
Gazdálkodó szervezetek is kiköthetnek foglalót.
 
Érvényes előszerződés kötése esetén is adható foglaló <ref>1959. évi IV. törvény 208. § (1) bek.</ref>
A foglalóval kapcsolatos megállapodásra a jogszabály nem ír elő írásbeli alakot, ezért foglalót a szerződéskötéskor szóban is vagy ráutaló magatartással is ki lehet kötni. A kikötés érvényességéhez annak írásba foglalása akkor sem szükséges, ha a jogszabály a szerződés érvényességét írásba foglaláshoz köti. A Ptk. 218. § (1) bekezdés értelmében ugyanis a szerződés lényeges elemeit kell írásba foglalni<ref>1959. évi IV. törvény 218. § (1) bek.</ref>, a joggyakorlat azonban a foglalót nem tekintette ilyennek.