„Villamos vontatás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Stilisztikai javítások |
Címke: HTML-sortörés |
||
23. sor:
== Hazai vasútvillamosítás ==
[[Fájl:V43-1215.jpg|bélyegkép|balra|250px|A [[MÁV V43 sorozat|MÁV V43]] sorozatú univerzális mozdonya]]
{{fő|Villamosvontatás Magyarországon}}
{{fő|Magyarországi vasútvillamosítás története}}
A MÁV-nak sikerült [[1963]]-ban egy neves ([[Németország|német]], [[Franciaország|francia]], [[Belgium|belga]]) cégekből álló Nyugat-európai munkaközösség egy korszerű mozdonytípusát megvásárolnia (gondoljunk bele: 1963-ban egy teljesen „nyugati” termék behozatala mekkora mérnöki,- és a háttérben politikai,- elszántságot igényelt!). Az első 7 darab [[MÁV V43]] sorozatjelzésű, univerzális jellegű mozdony üzembe helyezése után a hazai ipar licenc alapján átvette a gyártást és összesen 378 darab készült el a mozdony-típusból [[1982]]-ig. A döntés helyességét a teljes magyar vasúti járműgyártó ipar akkori technológiai megújulása igazolta, valamint az a tény, hogy ezek a mozdonyok [[2010]]-ben is a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] szállítási teljesítményének 60-65%-át továbbították.▼
▲A MÁV-nak sikerült [[1963]]-ban egy neves ([[Németország|német]], [[Franciaország|francia]], [[Belgium|belga]]) cégekből álló Nyugat-európai munkaközösség egy korszerű mozdonytípusát megvásárolnia (gondoljunk bele: 1963-ban egy teljesen „nyugati” termék behozatala mekkora mérnöki
A magyar vasút és a magyar mérnökök a villamos vontatás kifejlesztésében igen jelentős eredményeket értek el korábban.
[[Fájl:Railway-electrification Europe 2005 en.png|bélyegkép|jobbra|250px|A villamos vontatás aránya a különböző országokban]]
[[Fájl:Magyarország villamosított vasútvonalai.svg|bélyegkép|jobbra|250px|A MÁV villamosított és villamosításra érett vonalai
A magyar vasúthálózatból a villamosított arány [[2000]]. év végén elérte a 35%-ot. Ezzel a meghatározó nemzetközi fővonalak és a páneurópai korridorok vonalszakaszainak többsége villamos üzemű lett. Ugyan a villamosított hálózat aránya ma jelentősen elmarad az [[Európai Unió]] átlagától (Az európai uniós átlag 2000-ben 53,5%, [[2005]]-ben 54,9% volt), azonban ennek egyik fő oka Magyarország uniós átlagot messze meghaladó vasúti hálózatsűrűsége, és a gazdaságosan nem villamosítható mellékvonalak jelentős hossza. A MÁV ugyanakkor - koncentrált terhelésű hálózatára tekintettel - szállítási teljesítményének mintegy 86%-át villamos vontatással teljesíti.
[[2001]]-[[2006]] között a magyar vasúthálózaton a [[GYSEV]] a kezelésében lévő [[Sopron–Szombathely-vasútvonal|Sopron-Szombathely]], valamint a [[Fertővidéki Helyiérdekű Vasút|Fertőszentmiklós- Pomogy (Pamhagen)]]
Ugyanezen időszakban a MÁV hálózatán új vonal villamosítására nem került sor. A vasúthálózatból 1917 km-t még [[1985]]
Történt ez annak ellenére, hogy a MÁV vezetése 2001-ben megtárgyalta a MÁV hosszú távú villamosítási koncepcióját. Ekkor döntés született az európai V. közlekedési folyosó részét képező, [[Szlovénia]] felé vezető 25. számú vasútvonal, a [[Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal]] teljes villamosításáról, ami végül 2010. május 18-a óta villamosított. Továbbá a IV. és az V. korridor villamos vontatású összeköttetésének kiépítéséről is (a 10. számú [[Győr–Celldömölk-vasútvonal]] és a 16. számú [[Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal]]). A 2000-ben elkészített koncepció további vonalak villamosítását is javasolta. Mindezek ellenére [[2008]]-ig a MÁV-nál villamos üzem-felvétel nem történt. Készült viszont egy újabb villamosítási koncepció [[2007]] elején.
Időközben a 16.számú Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonalat a GYSEV átvette üzemeltetésre, villamosítása pedig elindult. A 10. számú Győr–Celldömölk vasútvonal villamosítása azóta lekerült a napirendről, a 2014-2020 közötti EU
A [[2001]]–[[2005]]
A villamosítani tervezett vonalak:
|