„Kotromanić Erzsébet magyar királyné” változatai közötti eltérés

Erzsébet azonban nem volt hajlandó belenyugodni abba, hogy az esküszegő [[Anjou]] herceg egyik napról a másikra magához ragadja a hatalmat, és merényletet szervezett ellene. [[1386]]. [[február 7.|február 7-én]] este, miután Garai nádor azzal az ürüggyel, hogy lánya esküvőjére indul, nagy csapatot sorakoztatott fel a királyi vár körül, az özvegy királyné magához hívatta Károlyt azt állítva, hogy Zsigmondtól fontos levele érkezett. A király gyanútlanul ment át Erzsébet lakosztályába, ahol [[Olaszország|olasz]] kíséretét lekaszabolták, őt magát pedig Forgách Balázs egy csákánnyal súlyosan megsebesítette, de a király ezek után is a lábára tudott állni, és megpróbált kimenni. Erzsébet királyné e véres látvány hatására elájult. Mária közvetlenül nem volt részese az eseményeknek, és nem is volt beavatva, de rögtön az eset után újra királlyá kiáltották, és Erzsébet újra átvette nevében az uralmat. Károlyt sebektől borítva szállították át [[Visegrád]]ra, ahol néhány héttel később, [[február 24.|február 24-én]] megfojtották. Halálával az [[Anjou-ház]] egyetlen férfi örököse fia, a kiskorú László [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|nápolyi király]] lett.

 

 

Az özvegy királyné holttestét [[Zára|Zárában]] temették el a St. Chrisogon-templomban. Halálaig nem merték Zsigmondot királlyá választani, ami azt jelzi, hogy akárcsak anyósának, [[Piast Erzsébet magyar királyné|idősebb Erzsébet királynénak]], ifjabb Erzsébet királynénak is, míg élt, nagy tekintélye volt a rabsága ellenére is, így félve a királyné haragjától, ha kiszabadul, Zsigmondnak nem adtak tényleges hatalmat, és csak a szintén raboskodó Máriát ismerték el királynak. Erzsébet halálával új helyzet keletkezett, bár hivatalosan Mária kiszabadulásáig nem erősítették meg a halálát annak ellenére, hogy a temetése nyilvános volt, és nem titokban temették el a királynét, és a politikai elitben is átrendeződés következett be. Erzsébet híveit nagyrészt lekaszabolták, [[II. Károly magyar király|Kis Károly]] hívei elmenekültek az udvarból, így csak egy szűk csoport maradt, amely Erzsébet halálával Széchy Miklós [[nádor]] vezetésével kezébe vette az irányítást, és [[Zsigmond magyar király|Zsigmondot]] mint Mária királynő férjét [[1387]]. [[március 31.|március 31-én]] magyar királlyá koronázták. A koronázást Demeter [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsek]] egy hónappal korábban bekövetkezett halála miatt a veszprémi püspök végezte. Az újdonsült királynak a [[Velencei Köztársaság|velencei]] flotta segítségével [[1387]]. [[június 4.|június 4-én]] sikerült kiszabadítani Máriát. A Horváti testvéreknek sikerült [[Bosznia-Hercegovina|Boszniába]] menekülniük és [[1394]]-ig Dobor várából próbáltak [[László nápolyi király|Nápolyi László]] nevében fellépni. [[1394]] [[június]]ában Zsigmond hadai bevették a várat és a testvéreket foglyul ejtették.