„Gordes” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
37. sor:
A vulgientes vagy vordenses kelta törzs [[oppidum]]a volt, és a nevét is tőlük származtatják: Vordenses – Gordenses. A [[Római Birodalom|rómaiak]] idején a [[Cavaillon|Cité de Cavaillonhoz]] tartozott, ahol [[Gallia]] egyik legrégebben alapított [[egyházmegye|püspöksége]] működött.
 
Franciaország legszebb falvai közé sorolják. Festők kedvelt alkotóhelye, nyáron számos kiállítást látogathatnak a turisták. Itt alkotott sok éven át [[Victor Vasarely]], [[André Lhote]], [[Marc Chagall]] és [[Jean Deyrolle]]. Vasarely saját költségén renováltatta Gordes várát<ref>{{cite web|url=http://www.cityzeum.com/chateau-de-gordes|title=Château de Gordes |year=|author= |publisher=cityzeum.com|accessdate=2017-4-18|language=francia}}</ref>, ahol didaktikai[[didaktika]]i múzeumot létesített, amelyet 1970. június 6-án [[Georges Pompidou]] elnök felesége, Claude asszony nyitott meg.<ref>{{cite web|url=http://www.ina.fr/video/CAF97001874 |title=Vasarely musée à Gordes (video)|year=|author= |publisher=ina.fr|accessdate=2017-4-18|language=francia}}</ref> A múzeum 1996-ban megszűnt, amikor Vasarely 500 alkotását átvitték az [[Aix-en-Provence]]-i Vasarely Alapítvány múzeumába. 1997 áprilisa óta [[Pol Mara]] (Léopold Leysen) belga festő és grafikus 200 műve látható állandó kiállítás keretében.
 
Gordes határában állnak a ''borie''-k, kőkunyhók, a kelta–ligur építészet emlékei. Az [[álboltozat]]ú, malter[[habarcs]] nélkül, szárazkőből összerakott legrégibb viskók a 17. századból származnak, de még a 19. században is építettek néhányat. A pásztorok beállónak, menedéknek használták, gabonát tároltak bennük, sőt az otthonuktól távol élő parasztok tavasztól őszig laktak is a kunyhókban. A közelben szőlőt, [[olajfa (növényfaj)|olívabogyót]], gabonát termesztettek és [[selyemlepke|selyemlepkét]] tenyésztettek. Hasonló viskókat építettek Franciaország nagy részén, amikor 1761-ben [[XV. Lajos francia király]] rendeletben engedélyezte az új földek feltörését az éhínség megelőzésére.
 
Gordes határában állnak a ''borie''-k, kőkunyhók, a kelta–ligur építészet emlékei. Az [[álboltozat]]ú, malter nélkül, szárazkőből összerakott legrégibb viskók a 17. századból származnak, de még a 19. században is építettek néhányat. A pásztorok beállónak, menedéknek használták, gabonát tároltak bennük, sőt az otthonuktól távol élő parasztok tavasztól őszig laktak is a kunyhókban. A közelben szőlőt, [[olajfa (növényfaj)|olívabogyót]], gabonát termesztettek és [[selyemlepke|selyemlepkét]] tenyésztettek. Hasonló viskókat építettek Franciaország nagy részén, amikor 1761-ben [[XV. Lajos francia király]] rendeletben engedélyezte az új földek feltörését az éhínség megelőzésére.
 
<gallery mode="packed" heights=100>
Gordes 20111022 17.jpg|Gordes vára
Gordes.Castle.Vasarely.jpg|Emlékposzter Victor Vasarely tiszteletére a gordes-i várban
Village des bories. 1.jpg|Kőkunyhók (boriesborie)
Village des bories.2.jpg
Village des bories.3.jpg
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gordes