„Thomas Mann (író)” változatai közötti eltérés

 

==== Visszatérés Európába ====

Az Egyesült Államokból [[Franklin D. Roosevelt|Roosevelt]] halála után az író egyre inkább kiábrándult. Döntése, hogy visszatér Európába, akkor vált véglegessé, mikor [[1951]] júniusában a képviselőházban mint „one of the world’s foremost apologists for Stalin and company” (egyike Sztálin és társai legelszántabb védőinek) említették. Neki is, mint korábban más német emigránsoknak ([[Hanns Eisler]] és [[Bertolt Brecht]]), be kellett számolnia tevékenységeiről a ''Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság'' (HUAC) elnevezésű testület előtt. Egy évre rá, [[1952]] júniusában Mannék visszaköltöztek Svájcba.

 

Már [[1949]]-ben, [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] születésének 200. évfordulója alkalmából felkereste Németországot, mégpedig mind [[Frankfurt am Main|Frankfurtot]], mind [[Weimar]]t, amit a nyilvánosság bizalmatlanul figyelt, ő azonban így kommentálta:

: ''„Nem ismerek zónákat. A látogatásom magának Németországnak szól, Németországnak, mint egésznek, nem pedig egy megszállt területnek”''.

Svájcból rendszeresen átlátogatott szülőhazájába. [[1954]]-ben Mann újra dolgozni kezdett [[1922]]-ben megkezdett ''Felix Krull''-regényén (''[[Egy szélhámos vallomásai]]''), ami azonban töredék maradt. [[Friedrich Schiller]] halálának 150. évfordulójára [[1955]]-ben kiadta ''Tanulmány Schillerről'' című esszéjét és ez alkalomból beszédeket is tartott. [[Lübeck]] városa díszpolgárává választotta.

1955. [[július 20.|július 20-án]] trombózis lépett fel nála. Az orvosi kezelés sikertelen maradt, [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] a nyolcvanéves Thomas Mann meghalt a Zürichi Kórházban.