„Díjugratás” változatai közötti eltérés

Az ugrólónak szánt lovak ugróképzését 2-4 éves kor közt kezdik el, a ló engedelmességétől, és ügyességétől függően. Első alkalmakkal ló és lovasa domboldalakon másznak föl, és ereszkednek le, amitől a ló hátsó izomzatai megerősödnek, és a lóból jó ugró lesz. Ezután a járóiskola következik.A járóiskola (vagy angolul "cavaletti") egymástól (meghatározott) egyenlő távolságra lefektetett rudak összefoglaló neve. Ezeken a rudakon a ló lépésben, ügetésben, és vágtában halad át. Később a rudakat téglákra, vagy egyéb magas tárgyakra helyezik, hogy a lónak magasabbra kelljen emelnie a lábát. Egy bizonyos magasságnál a lónak már ugrania kell. Ezután háziállatunkkal már minden edzés végén ki kell menni terepre, domboldalt mászni, azon leereszkedni.

A lovas viseletét általában egy fehér póló, blúz, valamint egy fekete zakó teszi ki felül. Kötelező kobak viselése, ami lehet fekete és barna is, ezek közül a színek közül választhat a lovas. A nadrágjának fehérnek kell lennie, valamint a csizmájának a kobakkal megegyező színűnek. Pálca használata nem kötelező, de a lovasok legtöbbje használ. Ennek rövid pálcának kell lennie, nem díjlovasnak. Fontos, hogy fekete legyen. A női lovas a haját kontyba fogja, vagy lófarokba, bár az előbbi sokkal kedveltebb forma.

A díjugrató nyereg hasonló ugyan, mint a szimpla univerzális, mégis, van, amiben ez különbözik-. A díjugrató nyereg egy nagyobb térdtámasszal rendelkező nyereg, színe lehet barna, vagy fekete is. A nagy térdtámasz segíti a lovast a könnyebb kiemelkedés érdekében. Normál univerzális nyereggel is lehet ugratni, bár előbbivel sokkal egyszerűbb és kényelmesebb. Tehát inkább a lovas érdekében a sima díjugró nyereg ajánlott.

Magyarország egyetlen olimpiai díjugrató érmét (bronz), [[Platthy József]] szerezte az [[berlini1936. olimpiaévi nyári olimpiai játékok|1936-os berlini olimpián]], Sellő nyergében.