„Feszty-körkép” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 81.0.99.60 (vita) szerkesztéséről Niza szerkesztésére |
A Feszty-kilátó rész beszúrása, források: Kárpátalja hetilap, M1-youtube tudósítás |
||
42. sor:
Az [[1970-es évek]]ben határozat született a [[Nemzeti Történeti Emlékpark]] építéséről [[Ópusztaszer]]en. Megkezdődtek a [[restaurálás (festészet)|restaurálási]] folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés [[1979]]-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. [[1991]]-ben egy lengyel restaurátorcsoport nyerte el a körkép helyreállítására kiírt pályázatot. Feszty alkotása [[1995]]-től újra az eredeti szerepét tölti be, a ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként. A Feszty-körkép zenéjét [[Birinyi József]] szerezte, Kovács László tanítványával játszotta felvételre.
===
Munkács keleti részén kendereskei magaslaton található a Feszty-panoráma kilátó. A kilátó közepén betonkörben tizenhat trapéz alakú bazalttáblát helyeztek el, melyeken a körkép gravírozott másolata látható. A képet úgy tájolták, hogy a gravírozott képen látható hegyek és azok eredetije pontosan egy irányban legyenek, és könnyen összehasonlíthassa azokat bárki.
[[Fájl:Feszty-kilátó.jpg|bélyegkép|463x463px|Feszty-kilátó a kenderesi magaslaton]]
==== A kilátó ====
Popovics Béla munkácsi tanár és helytörténész 2004-ben, Kendereske községben, a faluról kapott nevű magaslaton, Munkácstól 6 km-re fedezte fel az a pontot, ahol Feszty 1892-ben megrajzolta a Honfoglalás vázlatát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 2013-ban állított emlékművet a körkép megfestésének helyén. A 10x10 méter alapterületű kilátó közepén egy kör alakú emlékhely van, melynek közepén bazalttáblákra gravírozták fel a körképet. A 16 bazalttáblát úgy tájolták, hogy a képen látható hegyek és azok eredetije pontosan egy irányban legyenek.
Gulácsi Géza, a KMKSZ alelnöke az ünnepélyes átadón így fogalmazott: "A KMKSZ mindig is kötelességének tartotta a magyar kultúrával kapcsolatos emlékhelyek ápolását, bővítését. És itt volt egy ilyen lehetőség, hogy most létrehozzunk egy olyan helyet, ahová minden magyar ellátogathat és megtekintheti, hol is készült a Feszty-körkép"<ref>https://www.youtube.com/watch?v=r_2e17z8RQA</ref>
Az emlékhelyet a KMKSZ munkácsi középszintű szervezete mellett a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, a Munkácsi 1. sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat és a Kölcséni Nagyközségi Tanács támogatásával Popovics Béla helytörténész kutatásával és Gallov József tervei alapján hozták létre.
==== Eljutás ====
Munkács központjától 6, 5 km-re található, ingyenesen látogatható emlékhelyet a várost elhagyva a Томаша Масарика/H09-es főuton, majd a вул. Сороча-("Szorocsa utca")-n haladva bal kézre letérve Kendereske községbe érhetjük el.
Vonattal a Кольчино ("Kolcsino") állomástól 4 km-t kell gyalogolnunk a feljutáshoz a Latorca folyón átívelő közúton.
==== Felfedezése ====
Mivel az alkotás témája a magyarok bejövetele, sokan azt gondolják, hogy a hátteret Verecke vidéke képezi. Ám a körkép teljes egészében Munkácsot és környékét ábrázolja.
Popovics Béla munkácsi tanár és helytörténész 1996-ban járt Ópusztaszeren, megtekinthető a körkép, és rögtön észrevette a Feszty-körkép dombjai és a Munkács környéki magaslatok közötti hasonlóságot. Tanulmányozva a korabeli munkácsi újságokat, kiderítette, hogy 1892 szeptemberétől a körképen dolgozó művészek Munkácson tartózkodtak, Feszty Árpád mellett többek között Mednyánszky László, Ujváry Ignác, és később csatlakozott hozzájuk a tájképeiről híres Spányi Béla is.<ref>http://stingholiday.com/karpatalja.pdf</ref>
[[Fájl:Feszty-kilátó1.jpg|bélyegkép|411x411px|A gravírozott bazalttáblákon látható hegyek pontosan illeszkednek a háttérben láthatóakhoz ]]
Egyértelműen felismerhetőek a várost körülölelő hegyek, a csendesen hömpölygő Latorca és a nyugati irányban elnyújtózó alföld, amelynek határán méltóságteljesen magasodik a várhegy. Popovics Béla megítélése szerint a művészek több munkácsi dombra is felkapaszkodtak a minél hitelesebb panoráma megörökítése végett. A helytürténész végigjárta a körkép reprodukciójával a kezében a lehetséges helyszíneket. Az egyik a munkácsi Csernek-hegy (Klastrom-hegy) egyik nyugatra néző magaslata volt. A városban ez idő tájt közismert monda szerint honfoglaló őseink a vereckei átkelés után először ezen a dombon álltak meg pihenni: Feszty a történelmi hitelesség szempontját figyelembe véve felkapaszkodhatott erre a festői magaslatra, ahonnan egyébként az egyik legszebb rálátás nyílik a városra és környékére is. A festők másik helyszíne a város délkeleti határában található Pál-hegy lehetett, amelyen egyébként évszázadokkal ezelőtt a pálosok kolostora tekintett le a festői munkácsi panorámára.
2004-ben sikerült minden kétséget kizáróan meghatározni azt a pontot, ahol a festők állványai állhattak; a pontos hely a város keleti részén a kendereskei magaslaton található. Popovics Béla így fogalmazott: "Csodálatos érzés volt szinte méteres pontossággal behatárolni azt a helyet, ahol a körkép vázlatai készültek. Erről a helyszínről ugyanis a tájoló precizitásával, lépésről lépésre beazonosítható a körképen megrajzolt táj, olyannyira, hogy gyakorlatilag pontosan egymásra helyezhető a Feszty-körkép és a lefényképezett munkácsi panoráma: a Zsornyó kettős csúcsa, előtte a Csernek-hegy, balra a Lovácska, majd a rónaságból kiemelkedő várhegy, a távoli Beregszász környéki dombok, a Pál-, a Nagy-, illetve a Pap-hegy, előtérben a Kamjanka domb, amelytől balra a Szentmiklós fölött jobbra tartó Borló vonulatai búcsúznak a Latorca völgyétől."
Feszty és művésztársai több helyszínen is dolgoztak, rengeteg vázlat készült, de mindebből kizárólag a munkácsi panoráma került fel a körképre. A Vereckei-szorosra is csak egy sziklás rész emlékeztet, amelyet a munkácsi kamjankai domb oldalába festettek bele.
Feszty Árpád tehát nem egy több részből mesterségesen összeállított, elképzelt tájat alkotott meg, hanem teljes egészében, realisztikus hitelességgel festette meg a kendereskei magaslatról a ma is elénk tárulkozó festői munkácsi tájat.
==== Korabeli források a körkép felvázolásának helyeiről ====
Nagyon érdekesek a munkácsi lapokban 1892 szeptemberétől fellelhető hírek a körképen dolgozó művészek itt-tartózkodásáról. Megtudjuk, hogy a festők szorgalmasan dolgoztak a panoráma-képen, akikhez rövidesen csatlakozott a tájképeiről híres Spányi Béla is. Az egyik csoport a Munkács határában fekvő Kendereskén táborozott le, a másik művésztársaság Alsó-Vereckére látogatott el a Vereckei-szoros megtekintése végett, ahol vázlatokat is készítettek.
Érdekes az a színfoltja az írásnak, amely báró Mednyánszkynak egy kalandjáról tudósít a Mária-napi búcsú alkalmából: "Barangolása közben egy vasúti őr gyanakodni kezdett és igazolásra szólította fel Frigyesfalva közelében, de az állomásfőnök szívessége folytán minden nagyobb veszedelemtől megszabadult."
Egy másik hírből megtudjuk, hogy a művészek rövidesen elhagyták Kendereske mellett felállított sátrukat, és az Ung megyei Szlatinára mentek, "ahol az lesz feladatuk, hogy a bevonulást határoló hegycsoportoknak másik részét is megrajzolják. Két hétig fognak a helyszínen időzni, amely idő alatt elkészítik e vázlatokat és azután mindnyájan Budapestre mennek, hogy a fölvett vázlatokat Feszty Árpád epreskerti műtermében kidolgozzák és megrajzolják."
Báró Mednyánszky László és Újváry Ignác is - kinek korai képei nagyobb történelmi kompozíciók - dolgozott itt két hétig. Ez alatt az idő alatt a körkép vázlatai mellett önálló alkotásokat is készítettek. "A festőművészek közül e vázlatokon kívül különösen Mednyánszky és Újváry egy pár fölvételt is csinált, amelyekkel találkozni fogunk a képzőművészeti társulat őszi kiállításán". A sajtó prognózisa igaznak bizonyult, ugyanis a Műcsarnok az évi tárlatán valóban szerepeltek a "munkácsi művészhetek" alkotásai. Az egyik forrásból tudjuk, hogy a budapesti kiállításon "a legnagyobb értéket Mednyánszky Latorca-parti képe - "Munkács vidékéről" - jelentette; ezt a király vette meg."
Majd 1894-ben a körkép elkészültéről is olvashatunk híradásokat a helyi sajtóban, amelyek azért is érdekesek, mert a két évvel korábbi itteni munkálatokról is beszámolnak, értékes részletekkel egészítve ki ismereteinket: "Ama pár hétnek, mit Feszty Árpád s művész társai 1892 augusztusában Munkács vidékén töltöttek, érdekes és maradandó nyomai vannak festészetünkben. Mindenki emlékszik Munkács város e nevezetes pár hetére, a művészeket ért híres nevezetes kalandokra, Mednyánszky báró frigyesfalvi fogságára, mit "kém" gyanánt volt kénytelen végig szenvedni, az uradalmi juhászkutyák csekélyfokú műszeretetére, az elegáns Fesztyre, a kevésszavú Ujváryra, az egész kis nomád művész társaságra, kik jókor reggel a Latorca hídján, napközben a közeli hegyeken-dombokon sátrak alatt vették fel vázlataikat s estére csengős-bongós fiákereken robogtak a "Csillag" szállóba.<ref>http://www.karpataljalap.net/?q=2004/07/30/feszty-korkep-teljes-munkacsi-panorama</ref>
{{széles kép|Feszty Panorama.jpg|3000px|A teljes festmény}}
48 ⟶ 87 sor:
Fájl:Arpad on Feszty Panorama.jpg|[[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelmet]] magáról mintázta Feszty
Fájl:Feszty-korkep.jpg|A [[táltos]] modellje állítólag Feszty felesége volt
</gallery>Kapcsolódó szócikkek
==Kapcsolódó szócikkek==
| |||