„Zélóták” változatai közötti eltérés

A zélóták nagy tiszteletben tartották a [[Tóra]]-tekercseket, és a törvény pontos megtartására igyekeztek. A szent föld szabadságáért küzdöttek, céljuk a Messiás eljövetelének siettetése volt, ezért a politikailag alkalmas pillanatot várták az eszkatologikus harc kirobbantására. Vezetőik Jézus korában és kora után a jeruzsálemi [[Szadduceusok|szadduceus]] papi arisztokrácia köreiből származtak. {{refhely|Bibliai Atlasz → Palesztina vallásos irányzatai, Református Sajtóosztály, 1972}} A párt a [[farizeusok]] bal szárnyából tevődött össze. A Római Birodalomnak való adófizetést és a római császárért bemutatandó áldozatot elszántan ellenezték. A háborút, a hősi halált céljaik elérése érdekében igen fontosnak tartották, és harcaikban isteni segítségre számítottak. A farizeusi apokaliptika volt hatással rájuk: ''eszkatologikus militaristák''nak nevezhetjük őket. {{refhely|Bibliai Atlasz → Palesztina vallásos irányzatai, Református Sajtóosztály, 1972}}

 

 

Fanatizmusuk folytonos rendzavarást keltett és fő oka volt a [[Zsidó háború|zsidó lázadás]] kitörésének [[66]]-ban. Legkiválóbb vezérük Giszkhalai János, aki az ellenállást [[Galilea|Galileá]]ban szervezte meg, aztán [[Jeruzsálem]]ben létesített keménykezű vezérletet mindaddig, míg a rómaiak el nem pusztították a várost, a templommal együtt. Ez egyben az ókori zsidó állam végét is jelentette. A zélóták egy csoportja ezután még tartotta magát [[Masszáda]] erődjében, Kr. u. [[73]]-ig. {{refhely|Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008}}