„Színkép” változatai közötti eltérés

1 259 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
→‎Színképek fajtái: Az Atomfizika szócikk oldid=18610837 (2017. április 2., 17:41‎) verziójából kiszerveztem egy részt ide, mert itt jobban témába vág és részletesebb az itteninél
(→‎Színképek fajtái: Az Atomfizika szócikk oldid=18610837 (2017. április 2., 17:41‎) verziójából kiszerveztem egy részt ide, mert itt jobban témába vág és részletesebb az itteninél)
===Sávos színkép===
A sávos színkép esetében sávok látszanak a színképben. Ez a vonalas színkép egy speciális fajtája, ahol a vonalak olyan sűrűn követik egymást, hogy azok sávoknak látszanak a megfigyelő számára. Általában olyan anyagokra jellemző, melyek összetett molekulákból állnak.<ref>http://www.netlexikon.hu/yrk/Erinv/205372</ref>
===Emissziós (kibocsátási) színkép===
Az emissziós színkép egy anyag által kibocsátott fény elektromágneses hullámhossz szerinti felbontása. Ez lehet folytonos, vonalas vagy sávos.
[[Fájl:Spectral lines emission.png|jobbra|bélyegkép|200px |Emissziós színkép]]
 
===Abszorpciós (elnyelési)Emissziós és abszorpciós színkép ===
[[Fájl:Spectral lines emission.png|jobbra|bélyegkép|200px |Emissziós színkép]]Az elektronok meghatározott energiaszinteken tartózkodnak az atomban, melyek jól meghatározott energiákkal rendelkeznek. Az elektronok ezen szintek közt úgy mozognak, hogy a köztük levő energiakülönbséget leadják vagy felveszik. A kibocsátott sugárzás hullámhossza az átmenetkor létrejött reakció típusától függ. Mivel minden elem sajátos elektronrendszerrel rendelkezik, az emittált fény hullámhossza az adott elemre jellemző sajátosság.[[Fájl:Spectral lines absorption.png|jobbra|bélyegkép|200px |Abszorpciós színkép]]A színkép akkor jön létre, ha valamely elektromágneses sugárzás energiáját hullámhossz szerinti eloszlás alapján adjuk meg. ''Emissziós színkép'' akkor keletkezik, ha valamely anyagot hőmérséklet növekedésnek teszünk ki, ekkor atomjainak elektronjai [[gerjesztett állapot]]<nowiki/>ba kerülnek, majd a hőközlés megszűntével azok visszajutnak alapállapotba, miközben energiájukat foton formájában bocsátják ki. ''Abszorpciós színkép'' fotonelnyelés révén alakul ki, melynek során adott anyag egy <math>\nu= E / h</math> frekvenciájú fotont nyel el (amennyiben a frekvenciakritériumoknak megfelel).
Elnyelési színképet kapunk, ha egy anyagon (gáz, gőz, oldat) átvezetünk egy folytonos színképű fényforrást, és megvizsgáljuk az átvezetés utáni színképet. Az elnyelési színképre jellemzőek a sötét vonalak (hiányzó színek), melyek azt jelzik, hogy az anyagra jellemző frekvenciájú sugárzást nyelt el a vizsgált anyag.<ref>http://erettsegi.com/fizika/elnyelesi-szinkep</ref>
 
Ha megvizsgáljuk a kibocsátási és elnyelési színképet, akkor pont ott láthatók a sötét vonalak, ahol a kibocsátási színképben a fényes vonalak.
A hidrogén spektruma látható tartományban 4 vonalból áll, az ultraibolya tartományban további ún. ''sorozat''ok figyelhetők meg. A sorozatok vonalainak hullámszám és hullámhossza közti összefüggését először Balmer, majd később Rydberg állapította meg, eszerint:<math display="block">1/\lambda= R_HZ^2 \biggl(1/n_2^2 - 1/n_1^2\biggr)</math>ahol a R<sub>H</sub> a Rydberg állandó, ''Z'' a rendszám, ill. ''n'' = 3, 4, 5, ... . Az összefüggést különböző n-ekre megoldva kapjuk az ún. ''Balmer-sorozat''ot. Későbbi vizsgálatok során további sorozatokat találtak, egyet az [[ultraibolya]], hármat az [[Infravörös sugárzás|infravörös]] tartományban (rendre ''Lyman, Paschen, Brackett, Pfund'' sorozatok). Amennyiben ''n''-et végtelennek tekintjük, megkapjuk a hidrogén atom ionizációs energiáját:<math display="block">E_H(ion) = R_Hch = 13,54 eV</math>
 
[[Fájl:Spectral lines absorption.png|jobbra|bélyegkép|200px |Abszorpciós színkép]]
==Elmélet==
Az [[elektron]]ok az [[atommag]] körül csak meghatározott pályán keringhetnek. Ezeken a pályákon az elektronok nem sugároznak, ezek állandósult, stacionárius pályák. Fénykibocsátáskor, illetve fényelnyeléskor az elektronok az egyik pályáról a másik pályára ugranak át, miközben a két pálya közötti energiakülönbséget [[foton]] alakjában emittálja (kisugározza) vagy abszorbeálja (elnyeli) az atom. Mivel minden anyag más [[atom]]okból épül fel, ezért az emisszió és az [[abszorpció]] - az anyagra jellemző - más és más frekvenciákon történik, ami a színképen látható.