„Afrikai álomkór” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Pirosról — kékre
21. sor:
Komoly megbetegedés kialakulásának megelőzéséhez a veszélyeztetett lakosságnál vérvizsgálattal kell ellenőrizni a T.b.g. jelenlétét<ref name=WHO2013/> A kezelés korai felismerés esetén, tehát az idegrendszeri tüntetek megjelenése előtt, könnyebb.<ref name=WHO2013/> A betegséget első fázisában pentamidin vagy suramin gyógyszerekkel kezelik.<ref name=WHO2013/> A második fázis kezeléséhez T.b.g. esetén eflornitint vagy nifurtimox és eflornitin keveréket használnak<ref name=Lancet2013>{{cite journal|last=Kennedy|first=PG|title=Clinical features, diagnosis, and treatment of human African trypanosomiasis (sleeping sickness).|journal=Lancet neurology|date=2013 Feb|volume=12|issue=2|pages=186-94|pmid=23260189}}</ref> Bár a melarsoprol mindkét parazita esetén hatásos, rendszerint a komoly mellékhatásai miatt csak a T.b.r. kezelésére használják.<ref name=WHO2013/>
 
A betegség a [[Fekete- Afrika]] területén rendszeresen előfordul, a veszélyeztetett lakosság 36 országban élő 70 millió ember.<ref name=Sim2012>{{cite journal|author=Simarro PP, Cecchi G, Franco JR, Paone M, Diarra A, Ruiz-Postigo JA, Fèvre EM, Mattioli RC, Jannin JG |title=Estimating and Mapping the Population at Risk of Sleeping Sickness |journal=PLoS Negl Trop Dis |volume=6|issue=10|pages=e1859|year=2012|doi=10.1371/journal.pntd.0001859}}</ref> 2010-ben körülbelül 9000 ember halt bele, 1990-ben ez a szám 34 000 haláleset volt.<ref name=Loz2012>{{cite journal|last=Lozano|first=R|title=Global and regional mortality from 235 causes of death for 20 age groups in 1990 and 2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010.|journal=Lancet|date=Dec 15, 2012|volume=380|issue=9859|pages=2095–128|pmid=23245604|doi=10.1016/S0140-6736(12)61728-0}}</ref> Jelenlegi becslések szerint 30 000 ember fertőzött, 2012-ben 7000 új fertőzés történt.<ref name=WHO2013/> Az esetek több, mint 80%-a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] területén jegyezhető.<ref name=WHO2013/> A közelmúltban háromszor komolyabb kitörés történt: 1896-1906 között mindenekelőtt [[Uganda]] és a [[Kongó-medence]] területén és kétszer 1920-ban és 1970-ben több afrikai országban.<ref name=WHO2013/> Más állatok, úgymint a szarvasmarha, is hordozhatják a betegséget és megfertőződhetnek.<ref name=WHO2013/>
 
==Jegyzetek==