„Szent Mihály-székesegyház (Kijev)” változatai közötti eltérés

Eredetileg [[II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem]] építtette a [[középkor]]ban,<ref name="Kyiv">{{harvnb|Malikenaite|2003|p=147.}}</ref><ref name="EoU">{{cite web|url=http://www.encyclopediaofukraine.com/display.asp?AddButton=pages\S\A\SaintMichaelsGolden6DomedMonastery.htm|title=Saint Michael's Golden-Domed Monastery|accessdate=2017-04-05|last=Pavlovsky|first=Viktor|author2=A. Zhukovsky |work=Encyclopedia of Ukraine}}</ref> a kolostor része maga a székesegyház, az 1713-ban épült [[János apostol|János evangélista]]-refektórium, az 1760-ban épült Gazdasági Kapu, és a harangtorony, melyet 1716 és 1719 közt építettek. Az épület külsejét a 18. században építették át [[ukrán barokk]] stílusban, a belső megőrizte [[Bizánci művészet|bizánci]] jellegét.<ref name="Hewryk-15">{{harvnb|Hewryk|1982|p=15.}}</ref> Az eredeti székesegyházat az 1930-as években a [[Szovjetunió]] hatóságai lerombolták, de Ukrajna 1991-es függetlenedése után újjáépítették, 1999 óta ismét látogatható.

[[FileFájl:Трьохсвятительська вул., 6.jpg|bélyegkép|balra|A templom éjszaka]]

Több kutató úgy véli, először [[I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem]], akinek keresztény neve Demeter volt, építette meg a Szent Demeter-székesegyházat és kolostort Kijev belvárosában, a Szent Szódia*székesegyház közelében, az 1050-es években.<ref name="Kyiv"/><ref name="EoU"/> Fél századdal később fia, [[II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem]] kezdett a kolostortemplom építéséhez (1108–1113), melyet védőszentjének, [[Mihály arkangyal]]nak szentelt. Az építés egyik oka a nomád [[kunok]] legyőzése lehetett, Mihály a harcosok és győzelmek patrónusa is volt. 1906-ban középkori ezüst-és aranyékszereket találtak a Trjohszvjatitelszka (Szentháromság) utcán, amelyről a székesegyház nyílik. Az aranyat ma a New Yorki [[Metropolitan Művészeti Múzeum]]ban, az ezüstöt és két öntvényt a pedig a londoni [[British Museum]]ban őrzik. A készlet keletkezési idejét a 11. vagy a 12. századra becslik, valószínűleg a [[Mongol inváziók és hadjáratok|tatárjárás]] és [[Kijev ostroma (1240)|Kijev 1240-es eleste]] idején rejtették el.<ref>{{cite web |url=http://www.metmuseum.org/art/collection?ft=*&where=Kiev#!?q=kiev&perPage=20&sortBy=Relevance&sortOrder=asc&offset=0&pageSize=0 |title=Metropolitan Múzeum kiállítási anyaga |accessdate=2017-04-05 |format= |work=[[Metropolitan Művészeti Múzeum]]}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.britishmuseum.org/research/collection_online/search.aspx?place=29444&plaA=29444-3-1 |title=A British Museum kiállíátsi anyaga |accessdate=2017-04-05 |format= |work=[[British Museum]]}}</ref>

[[ImageFájl:Michael of salonica.jpg|upright|thumbbélyegkép|leftbalra|A [[Szent Demeter]]-[[mozaik]]ot II. Szvjatopolk állította édesapja emlékére]]

Az 1240-es [[Tatárjárás a Ruszban|tatárjárás]] során a kolostor valószínűélegvalószínűleg súlyosan megrongálódott. A tatásoktatárok feldúlták a székesegyházat, eltávolították az aranylemezeket.<ref>{{harvnb|Chobit|2005|p=147.}}</ref> Az elkövetkezendő két évszázadból nincs írásos adat róla. A következő adat 1496-ból származik, ekkor már Szent Mihály-kolostorként említik. (A történészek között sincs konszenzus, hogy ugyanarról az épületről van-e szó.) A 16. század során többször is restaurálták és bővítették, Ukrajna legnépszerűbb és leggazdagabb kolostorai közé lépett.<ref name="EoU"/><ref name="Brockhaus"/> 1620-ban [[Jov Boreckij]] ide tette át a kijevi [[metropolita (ortodox egyház)|metropolita]] székhelyét, 1633-tól [[Iszaja Kopinszkij]] volt a kolostor felügyelője. Boreckij és Kopinszkij is itt lett eltemetve.

[[FileFájl:Kyiv-Michael-monastery.jpg|thumbbélyegkép|275px|A kolostor az 1900-as évek elején]]

A kolostor a [[A zaporizzsjai kozákok hetmanjai|hetmanok]] és más jótevők védelmét élvezte az évek során. A zarándokokat főleg [[Szent Borbála]] 1108-ban [[Konstantinápoly]]ból ide szállított ereklyéi voltak, melyeket II. Szvjatopolk felesége kérésére hoztak a templomba, és [[Ivan Sztepanovics Mazepa|Ivan Mazepa]] hetman által adományozott ezüst ereklyetartóban kaptak helyet.<ref>{{cite web|url=http://www.zerkalo-nedeli.com/nn/show/612/54340/|title=Hram vidajuscsihszja tvorenij |accessdate=2017-04-05|last=Chervonozhka|first=Valentyna|date=September 2–8, 2006-09-2|work=[[Dzerkalo tizsnya]]|language=Orosz, ukrán | date=2006-09-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090616235850/http://www.zerkalo-nedeli.com/3000/3150/54340/ |archivedate=2009-6-16}}</ref><ref name="Little Kiev">{{harvnb|Makarov|2002|p=558.}}</ref> A 17. század végétől minden kedden, a liturgia előtt Szent Borbálát dicsérő énekek hangzottak fel.{{harvnb|Makarov|2002|p=558}} Habár a 18. század végén a legtöbb kolostort [[Szekularizáció|szekularizáltak]], itt még a 19. és 20. században is lakott akár 240 [[szerzetes]]. 1800 után [[Csernyihiv|Csernyigov]] püspöke lakott itt. Kántoriskola is volt itt, számos jelentős zeneszerző, mint [[Kirilo Hrihorovics Sztecenko|Kirilo Sztecenko]] vagy [[Jakiv Mihajlovics Jacinevics|Jakiv Jacinevics]] is itt tanult vagy tanított.

Az 1930-as évek első felében több [[Szovjetunió|szovjet]] publikáció kérdőjelezte meg a székesegyház korának tényeit. A cikkek kiemelték, hogy a középkori épület több komoly rekonstrukciót átélt, az eredeti bizánci stílusú épületből kevés maradt. Egy terv a kolostor lebontását, és az [[Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság]] új adminisztratív központjának kialakítását (ez addig [[Harkov]]ban volt) javasolta. Lerombolása előtt (1934. június 8. – július 9.) két kutató, T. M. Movcsanivszkij és K. Honcsarev, a [[nagy tisztogatás]] után újjászervezett [[Ukrán Tudományos Akadémia]] Anyagi Kultúra Intézete képviseletében, érkezett az épületet tanulmányozni. Kutatásuk eredménye az volt, hogy a székesegyházat nem a 12. században építették át [[ukrán barokk]] stílusúvá, mint ahogy azt eredetileg gondolták, ezért nem képvisel történelmi és művészeti értéket. Ez egybehangzott a hatóságok terveivel, a helyi történészek, régészek és építészek meg is egyeztek hamarosan az épület lebontásáról. Csak [[Mikola Omeljanovics Makarenko]] professzor állt ellen, ezért börtönbe vetették, ott is halt meg. Ma emlékmű áll tiszteletére a székesegyház falaivalfalainál.

[[FileFájl:Комплекс Михайлівського Золотоверхого монастиря. 12.JPG|bélyegkép|balra|Az ikonosztáz részlete]]

1934. június 26-án megkezdődött a 12. századi bizánci mozaikok[[mozaik]]ok eltávolítása. A [[Orosz Szépművészeti Akadémia|leningrádi Szépművészeti Akadémia]] Mozaik Osztálya végezte el ezt a tevékenységet. A specialistákat sürgette a határidő, így nem tudták a teljes feladatot elvégezni.<ref name="Hewryk-15"/> Az óvatosság ellenére az eltávolított mozaikokat többé nem lehet teljesen autentikusan újjáépíteni.<ref name="Hewryk-16">{{harvnb|Hewryk|1982|p=16.}}</ref>

[[FileFájl:Проект столичного урядового центру на місці зруйнованого Михайлівського золотоверхого монастиря.jpg|thumbbélyegkép|325px|[[Ioszif Rihoravics Lanhbard]] 1936-os tervei a kormányzati központra]]

1935. tavaszán a kupola aranydíszeit is eltávolították. Az ezüst királyi kapukat, Mazepa ereklyetartóit (melyekamelyek két [[pud]]ot nyomtak) és más értékes tárgyakat külföldre értékesítettek, vagy egyszerűen megsemmisítettek.<ref name="Hewryk-16"/> Hriorji mester ötrétegű [[ikonosztáz]]át a Szent Szófia-székesegyházba szállították, majd később megsemmisítették. Szent Borbála ereklyéit a [[Dézsma-templom]]ba, majd annak lerombolása után, 1961-ben a [[Szent Vlagyimir-székesegyház (Kijev)|Szent Vlagyimir-székesegyházba]] vitték.

[[FileFájl:2013. Kiev 083.jpg|bélyegkép|balra|Az ellenálló Makarenko professzor szobra]]

1936 őszén a székesegyházat és a harangtornyot [[dinamit]]tal robbantották fel. A kolostor Gazdasági kapuját és a szerzetesi falakat szintén lerombolták. A rombolás után az [[NKVD]] alapos keresést végzett, értékek után kutatva.<ref name="Hewryk-16"/> A keletkező üres területet hozzácsapták az Urjadova (Kormány) térre átnevezett Szofijivszka térhez, itt tervezték az új városközpontot és a [[katonai parádé]]k helyszínét.<ref name="Forgotten Soviet Plans For Kyiv">{{cite web |url=https://www.kyivpost.com/news/nation/detail/109648/ |title=Forgotten Soviet Plans For Kyiv |accessdate=2017-04-06 |format= |work=[[Kyiv Post]] | date=2011-7-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110728225847/http://www.kyivpost.com/news/nation/detail/109648/| archivedate=2011-07-28}}</ref> A szovjet hatóságok pályázatot írtak ki építészeknek az üres terület hasznosítására, Ioszif Lanhbard például egy hatalmas [[Lenin-szobrok listája|Lenin-szobrot]] képzelt el ide.<ref name="Forgotten Soviet Plans For Kyiv"/> A teret téglalap formájúra tervezték, melyaminek a szélén a kormányzati épületek állnak.<ref name="Forgotten Soviet Plans For Kyiv"/> Négy oszlopot is állítottak volna, melyeken munkások, parasztok és forradalmárok (zászlóval a kezükben) szobrai álltak volna.<ref name="Forgotten Soviet Plans For Kyiv"/> Több építész a [[Szent Szófia-székesegyház]] és az előtte álló [[Bohdan Hmelnickij]]-szobor lerombolását javasolta.<ref name="Forgotten Soviet Plans For Kyiv"/>

Az egyetlen épület, ami a kolostor helyén elkészült a második világháború előtt, ma a [[Külügyminisztérium (Ukrajna)|KülügyminisztériumKülügyminisztériumnak]]nak ad otthont. A székesegyház helyére tervezett központi épület munkálatainak kezdetét 1938 tavaszán elhalasztották, mivel a hatóságok nem voltak megelégedve a tervekkel. Az épület sosem valósult meg. Később a hely sportkomplexummá alakult, [[tenisz]]- és [[röplabda]]pálya is volt, a sportolni vágyók a refektóriumban öltözhettek át.

[[FileFájl:Kiev - St. Michael's Cathedral plaque 02.jpg|thumbbélyegkép|275px|Az újjáépítést kezdeményező [[Olesz Terentyijovics Honcsar]] emléktáblája]]

1963 augusztusában a lerombolt kolostor, barokk kupolája nélkül, az Ukrán SZSZK építészeti műemléke lett. 1973-ban a [[Kijevi Városi Tanács]] több „régészeti megőrzési zónát” jelölt ki a városban, ilyen volt a kolostor körüli is. Azonban nem esett bele az „Ókori Kijev” történelmi-régészeti park-múzeumaparkmúzeuma tervezett helyére, melyet A. M. Miletszkij tervezett, konzultánsai M. V. Koszolenko és P. P. Tolocsko voltak.

[[FileFájl:Почти утраченные мозаики (4572904018).jpg|thumbbélyegkép|275px|Az Eukarisztika-mozaik a Szent Szófia-székesegyház 2. emeletén]]

Miután [[Ukrajna]] 1991-ben függetlenné vált, a kolostor lebontását bűnnek látták, felerősödtek a teljes rekonstrukciót hirdető hangok, akik az ukrán nép kulturális öröksége fontos részének tartották az épületet. A terveket 1997 és 1998 között fogadták el és hajtották végre, a szákesegyházszékesegyház és a harangtorony később az [[Ukrán ortodox egyház (kijevi patriarchátus)|ukrán ortodox egyház kijevi patriarchátuspatriarchátushoz]]hoz került át. Jurij Ivakin vezető régész elmondása szerint több, mint 260 értékes műkincset találtak az építkezést megelőző ásatások során. A régi katedrális egy része is állt még, melyamely a mai szlkesegyházszékesegyház kriptájaként szolgál.<ref>{{cite web|url=http://www.ukrweekly.com/Archive/1998/489803.shtml|title=Historic St. Michael's Golden-Domed Sobor is rebuilt|accessdate=2017-04-06|last=Woronowycz|first=Roman |authorlink= |date=November 1998-11-29, 1998|work=[[The Ukrainian Weekly]]|publisher=Kyiv Press Bureau|archiveurl = https://web.archive.org/web/20060427214210/http://www.ukrweekly.com/Archive/1998/489803.shtml |archivedate = April 27, 2006|deadurl=yes}}</ref>

A [[Kijevi Városi Tanács|városi hatóságok]] segítségével J. Loszitszkij építész-restaurátor és mások újjáépítették a nyugati kőfalakat. Ez utánEzután a harangtorony következett. Az eredeti zenélő óra helyett modern elektromos szerkezetet szereltek be mutatókkal, és 40-féle dallammal,<ref>{{harvnb|Chobit|2005|p=26.}}</ref> melyeket híres ukrán zeneszerzők szereztek. Minden órában különböző dallamot hallatnak.<ref>{{harvnb|Chobit|2005|p=26}}</ref> Utoljára a székesegyházat rekonstruálták, barokk faikonokkal, a korábbi mozaikok másolataival és ukrán művészek új munkáival díszítették.<ref name="Kyiv"/>

Az újjáépített Szent Mihály aranykupolás székesegyházat 1999. május 30-án nyitották meg. A belső dekorációk és freskók azonban csak 2000. május 28-ára készültek el. Az oldalkápolnákat 2001-ben [[Szent Borbála]] és [[Alexandriai Szent Katalin]] tiszteletére szentelték fel. A következő négy évben a 29 mozaikból 18-at, és más [[műalkotás]]okat is visszahoztak ide Moszkvából, az urkánukrán és orosz hatóságok közötti hosszas vita után.<ref name="EoU"/> 2006 végére az összes freskót sikerült a [[szentpétervár]]i [[Ermitázs]]ból ide szállítani.<ref>{{cite web|url=http://www.korrespondent.net/main/172090/|title=V Ukrainu vernutszja freszki Mihajlovszkovo zlatoverhovo szobora|accessdate=2017-04-06|work=[[Koreszpondent]]|language=Orosz}}</ref> Egy speciális megőrzési helyre tették őket, ami nem az egyház, hanem az önkormányzat tulajdonában van.

[[FileFájl:St. Michael's Golden-Domed Monastery.jpg|thumbbélyegkép|275px|Mihály arkangyal szobra]]

[[FileFájl:Kostel svatého Jana Křtitele.jpg|thumbbélyegkép|275px|János evangélista-refektórium]]

Az eredeti székesegyház mintájául a [[Pecserszka Lavra]] Nagyboldogasszony-székesegyháza szolgálhatott. A [[Kijevi Rusz]] idején [[Keresztény keresztek típusai|görög kereszt]] formában használták, hat oszlopa és szentélye volt. Egy talán [[keresztelőkápolna]]ként működő kicsinyített templom is talélhatótalálható itt, délről csatlakozva a székesegyházhoz. Torony is volt, amelyben a karzatra vezetett lépcső, amelyetamit a kor szokásai szerint nem a főhajóban, hanem a [[narthex]]ben alakítottak ki. Feltehetően egy kupolája volt, illetve a tornyot és a keresztelőkápolna felett is egy-egy kupola volt található. A belső építészet fényét kitűnő mozaikok emelték, melyekamelyek talán az egész Rusz legkitűnőbbjei voltak.<ref name="Little Kiev"/>

MikorAmikor a 17. század vége és a 18. század eleje idején újjáépítették Kijev középkori templomait [[ukrán barokk]] stílusban, a székesegyházat is jelentősen megnövelték és renoválták. 1746-ra kapta meg új barokk belsejét, de a lülsőkülső bizánci maradt. Hat új kupola is épült, a falakon növekvő nyomást [[támpillér]]ek építésével ellensúlyozták.<ref name="Kyiv"/> A fennmaradó középkori falakat mészkővel és lapos téglákkal vastagították meg, [[stukkó]]val borították, melyami [[Ivan Hrihorovics Hrihorovics-Barszkij]] munkáját dicséri.

A templomban ötrészes [[ikonosztáz]] található, melyet [[Pavlo Petrovics Szkoropadszkij]] [[hetman]] adományozott, a [[Csernyihiv|csernyigovi]] Hrihorji Petriv készítette 1718-ban. A 18. és 19. században csaknem az összes bizánci mozaikot és freskót lefestettek. A 19. század végén restauráció folyt, az épen maradó részeket elszállították. Azonban ezidáig nem volt komoly feltárás, ezért elképzelhető, hogy az újabb rétegek alatt még fellelhetőekfellelhetők középkori freskók és mozaikok.

[[FileFájl:Donbass Battalion flags consecration - 5.jpg|bélyegkép|balra|A [[donbaszi zászlóalj]] zászlóinak megáldása]]

* {{fordítás|en|St. Michael's Golden-Domed Monastery|oldid=770325952}}

* {{fordítás|uk|Михайлівський Золотоверхий монастир|oldid=19822477}}

* {{citationCitLib|lastszerző= Dmytro Chobit|firstszerző2=Dmytro |titleszerző3= |cím= Mykhailivskyi Zolotoverkhyi Monastyr|publisheralcím= |közreműködők= |kiadás= |hely= |hely2= |kiadó= Prosvita|yearkiadó2= |év= 2005|sorozat= |sorozatszám= |isbn= 966-7544-24-9|languageurl=Ukrán |fejezetszerző= |fejezetszerző2= |fejezetszerző3= |fejezetcím= |oldal= }} Nyelv: ukrán

* {{citationCitLib|last=Makarov|firstszerző= A. N. Makarov|titleszerző2= |szerző3= |cím= Little Encyclopedia of Kiev's Antiquities|publisheralcím= |közreműködők= |kiadás= |hely= Kijev|hely2= |kiadó= Dovira|yearkiadó2= |év= 2002|locationsorozat=[[Kijev]] |sorozatszám= |isbn= 966-507-128-9|languageurl=Ukrán |fejezetszerző= |fejezetszerző2= |fejezetszerző3= |fejezetcím= |oldal= }} Nyelv: ukrán

* {{citationCitLib|lastszerző= Ruta Malikenaite|firstszerző2=Ruta |titleszerző3= |cím= Touring Kyiv|publisheralcím= |közreműködők= |kiadás= |hely= |hely2= |kiadó= Baltija Dryk|yearkiadó2= |év= 2003|locationsorozat= |sorozatszám= |isbn= 966-96041-3-3|languageurl=Ukrán |fejezetszerző= |fejezetszerző2= |fejezetszerző3= |fejezetcím= |oldal= }} Nyelv: ukrán