„Idióma” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
lásd még: [idiomatikus kifejezés]]
apró javítások, hozzáférési dátum frissítése
2. sor:
A [[nyelvészet]]ben az „'''idióma'''” szakszó egyik jelentése olyan tág [[fogalom|fogalmat]] takar, amely magába foglalja a [[nyelv]]et, a különböző nyelvféléket ([[kreol nyelv]], [[pidgin nyelv]], ''[[lingua franca]]''), és a különféle szempontokból tekintett [[nyelvváltozat]]okat: a területi nyelvváltozatokat ([[dialektus]], [[nyelvjárás]], [[tájszólás]]) és a [[szociolektus]]okat: [[szleng]] ([[tolvajnyelv]], [[diáknyelv]] stb.), [[zsargon]], [[szaknyelv]]. Ezekhez sorolható még az [[etnolektus]] fogalma. Egyesek, mint például Julien Pons [[franciák|francia]] nyelvész, az idióma fogalmába tartozónak tekintik az [[idiolektus]]ét is.<ref name="pons">Pons 2015, 18. o.</ref>
 
Az idióma „nyelv” jelentése megfelel annak a szóénak, amelyből származik a terminus. Ez a [[görög nyelv|görög]] ''ἰδίωμα – idíōma'', amely a [[latin nyelv]]be ''idioma'' alakban ment át.<ref>Az „idióma” másik jelentése „[[idiomatikus kifejezés]]”, az [[angol nyelv]] hatására, amelyben megvan ez a jelentése a „nyelvváltozat” jelentésen kívül. Lásd az [http://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/idiom?q=idiom Oxford Learnear’s Dictionaries '''idiom'''] szócikkét: „1. olyan szócsoport, amély jelentése különbözik az egyéni szavak jelentéseitől. 2. olyan nyelvezet és grammatika, amelyet bizonyos emberek használnak egy bizonyos időszakban vagy helyen.” (Hozzáférés: 2017. április 25.)</ref>
 
A nyelvészek az „idióma” terminust általában akkor használják, amikor nehéz vagy lehetetlen választani a „nyelv”, „dialektus” és „nyelvjárás” terminusok között. Pons (2015) megjegyzi, hogy „megkülönböztetendő [[nyelvföldrajz]]i osztályozás szerint nyelv, dialektus és nyelvjárás, valamint [[szociolingvisztika]]i osztályozás szerint szociolektus és idiolektus. Az idióma terminus kényelmesen magába foglalja az összes előbbit”.<ref name="pons"/> A magyar szakirodalomban megtalálható ez a terminus például Tillinger Gábornál, amikor az úgynevezett [[oïl nyelvek]]ről ír, amelyek egyes nyelvészek szerint nem nyelvek, hanem dialektusok.<ref>Tillinger 2013b, 1. o.</ref> Ezzel kapcsolatban Tillinger megjegyzi egy, a [[franciaország]]i területi nyelvváltozatok és a francia [[dialektológia]]i terminológia összetettségéről szóló tanulmányában, hogy „»idióma« megnevezhet akármilyen [nyelvi] rendszert, úgy nyelvet, mint annak változatait”.<ref>Tillinger 2013a, 15. o.</ref> Egy másik [[magyarok|magyar]] nyelvész, [[Pusztay János]], a [[magyar nyelv]] korai történetével foglalkozva, „ún. (paleo-)szibériai idiómák”-ról ír.<ref>Pusztay 1996, 21. o.</ref>
10. sor:
Mivel a „nyelv vagy dialektus?” kérdés sokszor nyelvészeten kívüli vitákat okoz, egy olyan szerző mint Pierre Blanchet francia nyelvész megemlíti, miért használja az „idióma” szót: „hogy elkerülje[m] a hagyományos terminológia [[ideológia]]i [[konnotáció]]it”.<ref>Blanchet 1991, 85. o.</ref>
 
Az „idióma” szót [[hiperonímia|hiperonimaként]] is használják a nyelvfélék és nyelvváltozatok meghatározásában. Példa erre Jean-Marc Lemelin [[kanada]]i francia nyelvészprofesszor általános nyelvészeti kurzusa, amelyben az egyik definíciója a következő: „Egy szociolektus olyan idióma, amelyet egy viszonylag nagy kulturális közösség beszél”.<ref>Lemelin, Jean-Marc. [http://www.ucs.mun.ca/~lemelin/diagrammatique.pdf ''DiagrammatiqueLemelin du langageé.n. Initiation à la linguistique générale''] (A nyelvezet diagrammatikája. Bevezetés az általános nyelvészetbe). 24. o.</ref>
 
Nemcsak a nyelvészetben, hanem más szakterületeken is megtalálható az „idióma” terminus. Például Tarján M. Tamás [[történelem|történész]], a [[Rosette-i kő]]ről és az [[egyiptomi nyelv]]ről írva, az „idióma” szót is használja a „nyelv” [[szinonímia|szinonimájaként]]: „a rosette-i kő középső része szintén egyiptomi nyelven íródott, és megkezdődhetett e rég elveszett idióma megfejtésének évszázados munkája”.<ref>Tarján M. Tamás. [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1799_julius_15_a_rosettei_ko_megtalalasa 1799. júliusTarján 15é. A rosette-i kő megtalálása]n. [http://www.rubicon.hu/magyar/nyitolap/ RUBICONLINE].</ref>
 
== Jegyzetek ==
19. sor:
== Források ==
 
* {{fr}} Blanchet, Philippe (1991). [http://www.persee.fr/doc/lsoc_0181-4095_1991_num_55_1_2515 Pour la reconnaissance du droit des locuteurs à disposer de leur idiome. Un nouveau principe linguistique] (A beszélők idiómájuk használatához való jogáért. Egy új nyelvi elv). ''Langage et société''. 55. kötet. 1. sz. 1991. 85–94. o. (Hozzáférés: 20152017. decemberáprilis 725.)
* {{fr}} Lemelin, Jean-Marc. [http://www.ucs.mun.ca/~lemelin/diagrammatique.pdf ''Diagrammatique du langage. Initiation à la linguistique générale''] (A nyelvezet diagrammatikája. Bevezetés az általános nyelvészetbe). „Les idiomes et les usages” (Az idiómák és használatuk) fejezet. é.n. 21–28. o. (Hozzáférés: 20152017. decemberáprilis 725.)
* {{fr}} Mahmoudian, Mortéza (1996). [http://www.bibliotheque.auf.org/doc_num.php?explnum_id=759 Problèmes de la gestion des situations plurilingues] (A többnyelvűségi helyzetek kezelésének kérdései). Juillard, Caroline – Calvet, Louis-Jean (szerk.). ''Les politiques linguistiques, mythes et réalités'' (A nyelvi politika, mítosz és valóság). AUPELF-UREF. FMA. 1996. ISBN 2-920021-65-6. 243–296. o. (Hozzáférés: 20152017. decemberáprilis 725.)
* {{fr}} Pons, Julien (2015). [http://www.edilivre.com/frontwidget/preview/book/id/640549 ''Du latin classique au latin impérial. Phonétique et phonologie''] (A klasszikus latintól a birodalmi latinig. Fonetika és fonológia). Edilivre. 2015. ISBN 9782332869807 (Hozzáférés: 20152017. decemberáprilis 725.)
* Pusztay János (1996). [http://szgnye.vmmi.org/pusztbyjanos.pdf A magyar nyelv fejlődéstörténetéhez]. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada, 1996. október 10–12. 19–25. o. (Hozzáférés: 20152017. decemberáprilis 725.)
* Tarján M. Tamás. [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1799_julius_15_a_rosettei_ko_megtalalasa 1799. július 15. A rosette-i kő megtalálása]. [http://www.rubicon.hu/magyar/nyitolap/ RUBICONLINE]. é.n. (Hozzáférés: 20152017. decemberáprilis 725.)
* {{fr}} Tillinger Gábor (2013a). [http://argumentum.unideb.hu/2013-anyagok/tillinger.pdf Langues, dialectes et patois – Problèmes de terminologie dialectologique. Réflexions sur la situation géolinguistique en France et la terminologie française] (Nyelvek, dialektusok és nyelvjárások – Terminológiai kérdések a dialektológiában). ''Argumentum''. 9. sz. 2013a. Debreceni Egyetemi Kiadó,. 1–18. o. (Hozzáférés: 20152017. decemberáprilis 725.)
* Tillinger Gábor (2013b). [https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/170371/magyar_tezisek_tillinger_gabor-t.pdf?sequence=11&isAllowed=y ''Oïl, oc és frankoprovanszál között'']. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Debrecen: Debreceni Egyetem. Nyelvtudományok Doktori Iskola. 2013b. (Hozzáférés: 20152017. decemberáprilis 725.)
 
== Kapcsolódó cikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Idióma