Wikipédia

„Igeszemlélet és igejelleg” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
apró javítások, linkek és hozzáférési dátum frissítése
2. sor:
A [[nyelvészet]]ben az '''igeszemlélet''' ('''igeaspektus''', '''aspektualitás''') és az '''igejelleg''' ('''akcióminőség''', {{de}} '''Aktionsart'''<ref>A német terminust nem német nyelven írt munkákban is használják (lásd Bussmann 1998, 36. o., Crystal 2008, 38. o.).</ref>) az [[ige (szófaj)|ige]] olyan kategóriái, amelyek a cselekvés, történés lefolyásának módját, eredményességét, gyakoriságát stb. határozzák meg. A magyarban egyik példája a befejezettség, amelyet gyakran a ''meg-'' [[igekötő]] fejez ki (néha más igekötők, pl. ''elolvas''), máskor viszont a mondatszerkezetben érhető tetten (pl. ''ment le a lépcsőn'' – folyamatosság).
 
Definíciójáról nincs egységes nézet különböző [[nyelv]]ek nyelvészetében, és olykor egyazon nyelvvel foglalkozó nyelvészek körében sem. Egyesek csak az igeszemlélet fogalmát használják, és az igeszemléletekhez sorolják azokat is, melyeket mások igejellegeknek tekintenek.<ref>Bussmann 1998 megjegyzése egyes angolajkúangol ajkú nyelvészekről (36. o.).</ref> Mások megkülönböztetik a két kategóriát, megjegyezve, hogy szorosan összefonódnak,<ref name="bussmann_97">Bussmann 1998, 97. o.</ref><ref name="bokor_219">Bokor 2007, 219. o.</ref> de közöttük sincs egység annak tekintetében, hogy mely vonások tartoznak az egyikhez, és melyek a másikhoz. Az is gond, hogy egyes igeszemléletek/igejellegek elnevezései alatt különböző nyelvészek más-mást értenek.
 
Van olyan nézet, amely szerint az igeszemlélet azt fejezi ki, hogy a cselekvés eléri vagy nem éri el a célját, illetve azt, hogy időben korlátozottan vagy korlátozás nélkül megy végbe, az igejelleg pedig a cselekvés, történés tartamát, lefolyásmódját fejezi ki.<ref name="bokor">Bokor 2007, 219–220. o.</ref>
60. sor:
:* cselekvés kezdetét kifejezők (''početno-svršeni''):<ref>A cselekvés kezdetét kifejező igéket angolul ''inchoative''-nak vagy ''inceptive''-nek nevezik (Crystal 2008, 239. o.).</ref> ''zapevati'' ’énekelni kezd’, ''zaspati'' ’elalszik’;
:* cselekvés véghezvitelét kifejezők (''završno-svršeni''): ''pojesti'' ’megeszik’, ''pročitati'' ’elolvas’;
:* bizonyos (hosszabb-rövidebb) ideig tartó (''ingresivni'')<ref>Más nyelvészek {{en}} ''ingressive'' alatt az ''inchoative'' szinonimáját értik (lásd Bussmann 1998, 548. o. vagy Barić 1997, 224. o.).</ref> és/vagy intenzív cselekvést kifejezők (''intenzivni''): ''porazgovarati'' ’röviden elbeszélget’, ''potrajati'' ’eltart, sokáig tart’, ''zaigrati se'' ’belefeledkezik a játékba’;
:* végsőkig vitt cselekvést kifejezők (''sativni''): ''najesti se'' ’jóllakik, tele eszi magát’, ''naspati se'' ’kialussza magát’.
 
87. sor:
Befejezett igét kétféleképpen lehet képezni befejezetlenből:
* prefixum hozzáadásával a befejezetlen igéhez: ''čitati'' ’olvas’ → '''''pro'''čitati'' ’elolvas’ ('''''Čitam''' knjigu'' ’Könyvet olvasok / Olvasom a könyvet’ vs. ''Oni traže da '''pročitam''' knjigu'' ’Azt kérik tőlem, hogy olvassak el egy könyvet / olvassam el a könyvet’);<ref name="klajn_106"/>
* a befejezetlen ige tövéhez illesztett szuffixum kicserélésével: ''bac'''a'''ti'' ’dob’ → ''bac'''i'''ti'' ’eldob’;.<ref>Čirgić 2010, 114. o.</ref>
 
Befejezetlen ige befejezettből képezhető:
119. sor:
Olyan nyelvek nyelvészetében is, amelyekben régebben nem foglalkoztak az igeszemléletekkel és az igejellegekkel, újabban felfigyeltek ezekre és kifejezésük módozataira, melyek csak részben hasonlítanak azokra, amelyek a szláv nyelvekben léteznek.
 
Például Gheorghe Constantinescu-Dobridor [[Románok|román]] nyelvész úgy tekinti, hogy az [[igemód]]dal vagy az igeidővel ellentétben, az igeszemlélet nem tartozik a román ige grammatikai kategóriáihoz. Úgy kezdi az „igeszemlélet” fogalom meghatározását, hogy „a szláv nyelvekre jellemző grammatikai kategória”, de megjegyzi, hogy a románban is kifejezik. Egyrészt ezt teszik bizonyos igeidők: a folyamatos múlt befejezetlen/folyamatos cselekvést, állapotot, történést fejez ki, az összetett múlt pedig befejezettet (lásd [[Igeragozás és igehasználat a román nyelvben]]).<ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie/aspect Constantinescu-Dobridor 1998], '''aspect''' szócikk].</ref> Példa: ''În timp ce '''mânca''', '''a sunat''' telefonul'' ’Miközben evett, megszólalt a telefon’.<ref>Avram 1997, 223. o.</ref> Az egyszerű múlt idő és a régmúlt idő is befejezett szemléletet ad az igének.
 
Másrészt lexikális eszközök fejeznek ki igeszemléletet. Egyes igék lexikális jelentése hordozza: ''a dormi'' ’alszik’ (befejezetlen/folyamatos), ''a se deștepta'' ’felébred’ (befejezett, mozzanatos).<ref name="dobridor"/> Olyan igéket, mint ''a începe'' ’kezd’, ''a continua'' ’folytat’, ''a sfârși'' ’végez, befejez’ szemléleti segédigéknek tekint, melyek nem lennének grammatikaiak, sem grammatikalizáltak, hanem lexikálisak, mivel [[állítmány]]ok, és nem képeznek jelentésbeli, alaktani és mondattani egységet azzal az igével, amelyet alárendelnek.<ref>Constantinescu-Dobridor 1998], [https://dexonline.ro/definitie/auxiliar Constantinescu-Dobridor 1998], '''auxiliar''' szócikk].</ref> Példák: ''începe să ningă'' ’havazni kezd’, ''termină de citit'' ’befejezi az olvasást’.<ref>Bărbuță 2000, 138. o.</ref>
 
A román nyelv grammatikáiban nincs szó igeszemléletet/igejelleget jelölő toldalékokról.
 
Az angol nyelvben sem toldalékokkal fejezik ki az igeszemléletet/igejelleget, hanem más eszközökkel. Megkülönböztetnek például egyszerű és folyamatos alakú igéket. Az utóbbiakat az ige jellegzetes összetett alakja jelöli, tehát grammatikai eszköz. Példa: ''I sing'' ’énekelek’ (általában, néha vagy szókásszerűen) vs. ''I am singing'' ’(most éppen) énekelek’. Ebben a nyelvben is vannak szemléleti/igejellegi segédigék: ''she started working'' ’elkezdett dolgozni’, ''she finished working'' ’végzett a munkával’. Az ige bővítményének jellegzetességei is kifejezhetnek igeszemléletet/igejelleget: ''He ate apples'' ''Almát’Almát evett''evett’ (befejezetlen/folyamatos) vs. ''He ate an apple'' ’Megevett egy almát’ (befejezett); ''She worked in Texas for two years'' ’Texasban dolgozott két évig’ (befejezetlen/folyamatos) vs. ''She wrote a novel in two years'' ’Két év alatt megírt egy regényt’ (befejezett).<ref name="bussmann_97"/>
 
A [[francia nyelv]]ben is megvannak a román és az angol nyelvvel foglalkozó nyelvészetben megemlített eszközei az igeszemlélet/igejelleg kifejezésének, de más igei jellegzetességeket is az igeszemléletek/igejellegek közé sorolnak.
149. sor:
 
== Források ==
 
=== Magyarul ===
 
* Bokor József. Szófajtan. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5, 197–253. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)▼
* Cs.Bokor Nagy LajosJózsef. A szóalkotás módjaiSzófajtan. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5, 293–320197–253. o. (Hozzáférés: 20162017. augusztusáprilis 825.)
* Kálmánné Bors Irén – ACs. JászóNagy AnnaLajos. AzA egyszerűszóalkotás mondatmódjai. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5, 345–436293–320. o. (Hozzáférés: 20162017. augusztusáprilis 8.25)
▲* BokorKálmánné JózsefBors Irén – A. SzófajtanJászó Anna. Az egyszerű mondat. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5, 197–253345–436. o. (Hozzáférés: 20162017. augusztusáprilis 825.)
 
=== Angolul ===
 
* Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
* CrystalBussmann, DavidHadumod (szerk.) [http://datawww.ulise-reading.vnuclub/bookreader.edu.vn/jspui/bitstream/123456789/1966php/1142124/54_1405152974Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''A Dictionary of LinguisticsLanguage and PhoneticsLinguistics''] (NyelvészetiNyelvi és hangtaninyelvészeti szótár). 6.London kiadás.– BlackwellNew York: PublishingRoutledge. 20081998. ISBN 978-10-4051203-529698005-90 (Hozzáférés: 20162017. augusztusáprilis 825.)
* Crystal, David. [http://www.mohamedrabeea.com/books/book1_3891.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2017. április 25.)
 
=== Franciául ===
 
* Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9
 
=== Románul ===
 
* Avram, Mioara. ''Gramatica pentru toți'' (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
* Bărbuță, Ion ''et al.'' [https://docs.google.com/file/d/0B7TY-evjcgCUYTNiZGRiMjYtMmUwZi00ZGUzLTkxOGMtMjY1NmNiMGY3NmMx/edit?pref=2&pli=1 ''Gramatica uzuală a limbii române''] (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. ISBN 9975-74-295-5 (Hozzáférés: 20162017. augusztusáprilis 825.)
* Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (Hozzáférés: 20162017. augusztusáprilis 825.)
 
=== Szláv nyelveken ===
 
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'', [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1 (Hozzáférés: 20162017. augusztusáprilis 825.)
* {{nyelvcímke|montenegróiul}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://crnogorskapitanja.files.wordpress.com/2012/08/gramatika-crnogorskoga-jezika.pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
* {{srnyelvcímke|montenegróiul}} KlajnČirgić, IvanAdnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [httphttps://jelenagoluboviccrnogorskapitanja.weeblyfiles.wordpress.com/uploads/2/52012/308/7/25373008/ivan_klajn_gramatika-_gramatika_srpskog_jezikacrnogorskoga-jezika.pdf ''Gramatika srpskogcrnogorskoga jezika''] (A szerbmontenegrói nyelv grammatikája). BelgrádPodgorica: ZavodMontenegró za udžbenikeOktatás- iés nastavnaTudományügyi sredstvaMinisztériuma. 20052010. ISBN 86978-179940-131889052-86-2 (Hozzáférés: 20162017. augusztusáprilis 825.)
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2017. április 25.)
 
== További információk ==
 
* [[Kálmán László (nyelvész)|Kálmán László]]: [http://www.nyest.hu/hirek/folyamatos-es-befejezett „Folyamatos” és „befejezett” – szemlélet kérdése]. Nyelv és Tudomány. 2011. augusztus 18 (Hozzáférés: 2017. április 25.)
 
[[Kategória:Igeragozás]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Igeszemlélet_és_igejelleg”