„Alkotmányos monarchia” változatai közötti eltérés

 

Bár a legtöbb uralkodó kezében van formális hatalom és a kormány jogilag lehet, hogy az uralkodó nevében kormányoz, Európában az a tipikus, hogy az uralkodó nem alakítja személyesen a politikát és nem ő választja ki a politikai vezetőket. [[Vernon Bogdanor]], [[Thomas Macaulay]]t parafrazeálva, úgy határozta meg az alkotmányos monarcha szerepét, hogy "uralkodik, de nem kormányoz".{{sfn|Bogdanor|1996|pp=407–422}}

Amellett, hogy a nemzet egységét testesíti meg, az alkotmányos monarcha rendelkezhet olyan formális jogokkal is, mint [[a parlament feloszlatása]], vagy az [[uralkodói jóváhagyás]] a törvényekhez. Ezeket a jogokat azonban szigorúan az írott, vagy íratlan alkotmányos elvekkel összhangban gyakorolhatja. [[Walter Bagehot]] brit politológus ''Az angol alkotmány'' (''The English Constitution'') című könyvében három fontos politikai jogot nevez meg, amelyeket az alkotmányos monarchia szabadon gyakorolhat: a jogot, hogy egyeztessenek vele, illetve a bátorítás és az óvás jogát. Sok alkotmányos monarcha jelentős befolyást őrzött meg, bizonyos [[fenntartott jogok]] révén, és fontos politikai szerepet tölthet be.

 

 

==Jegyzetek==