„Elnöki rendszer” változatai közötti eltérés

Az elnökök jellemzői
aNincs szerkesztési összefoglaló
(Az elnökök jellemzői)
 
Az elnök titulust nem kizárólag elnöki rendszerű kormányzatok használják, és nem is kizárólag [[Demokrácia (politikai rendszer) |demokráciák]]. Gyakran elnöki címet használnak a [[diktátor]]ok, akik gyakran nem is választások útján szerezték meg a vezetést. [[Pártállam|Egypártrendszer]]ű államok vezetői is gyakran használják az elnöki címet. A legtöbb [[parlamentáris köztársaság]]nak van elnöke, de a legtöbb helyen ez a pozíció ceremoniális. Ilyen például [[Németország]], [[India]], [[Írország]], [[Izrael]] és [[Olaszország]]. A címet [[félelnöki rendszer]]ekben is használják.
 
==Az elnökök jellemzői==
Az elnöki rendszerekben az elnököt közvetlenül a szavazók választják, vagy közvetve a győztes párt, és ő lesz a végrehajtó hatalom feje. Ilyen rendszerekben nem tesznek különbséget államfő és kormányfő között, mindkét pozíciót az elnök tölti be.
 
Néhány országban, mint [[Dél-Afrika]], a parlament választ jelentős hatalommal rendelkező elnököt. Az ilyen rendszerben az elnök a gyakorlatban a miniszterelnökihez hasonló feladatokat lát el, de az államfőihez hasonló ceremoniális feladatokat is. Ilyen rendszer van [[Botswana|Botswanában]], a [[Marshall-szigetek]]en, [[Nauru]]n és [[Suriname]]-ban.
 
Egyes elnöki rendszerekben van miniszterelnök is, de a félelnöki és a parlamentáris rendszerektől eltérően az elnöknek felelős, nem a törvényhozásnak.
 
Összehasonlításképp, a demokratikus, nem elnöki rendszerekben az államfő ceremoniális szerepű, mint az [[alkotmányos monarcha|alkotmányos monarchák]] és nem aktív, kormányzati, végrehajtó szerepűek (bár egyes elnököknek és alkotmányos monarcháknak vannak [[fenntartott jogok|fenntartott jogaik]]. Vannak olyan országok, hogy az ilyen formális szerepű elnököt közvetlenül választják, de ez ritka. Ilyen például [[Írország]].
 
==Fordítás==